Majd Russ csak annyit hallott, hogy akkora er�vel csapj�k le a kagyl�t a vonal t�ls� v�g�n, amibe az � f�le is belecsengett. Csak �llt mozdulatlanul, kez�ben a telefonnal �s b�mult maga el�, bele a semmibe. Pr�b�lta �sszeszedni a gondolatait, de el�g nehezen ment neki. Nem tudta mit�v� lehetne ezek ut�n. Az elm�lt 24 �r�ban mindent megtett annak �rdek�ben, hogy nyom�ra akadjon az eladott kerekeknek, minden k�vet megmozgatott, mindenkit felh�vott, aki tudhatott valamit, de m�g �gy sem j�rt sikerrel. Majd felh�vta a k�t idegen �ltal adott sz�mot �s pr�b�lt m�g id�t k�rni, de egy�rtelm� v�laszt nem kapott, csak annyit, hogy majd reggel jelentkeznek....

�s �gy is lett! Jelentkeztek! N�luk van Tempi!

A sz�ve �sszeszorult, m�rhetetlen f�jdalmat �rzett, l�t�sa elhom�lyosult a k�nnyek miatt. M�r 13 �ve annak, hogy utolj�ra l�tta a h�g�t �s besz�lt vele. Nem �pp a legkellemesebb eml�kek ezek....

A sz�leik 1991. december�ben az egyik reggel elmentek otthonr�l �s soha t�bbet nem j�ttek vissza. Csak annyit mondtak, hogy elmennek v�s�rolni p�r dolgot �s nemsok�ra j�nnek. De nem �gy t�rt�nt. T�bb �r�n kereszt�l v�rtak a sz�leikre, majd az �r�kb�l napok lettek...

Elj�tt a kar�csony reggel �s Russ �gy gondolta, hogy kicsit felvid�tja az akkora m�r teljesen mag�ba z�rk�zott h�g�t. Ugyanis az�ta, mi�ta nem tudtak a sz�leikr�l Tempi alig evett �s m�g a szob�j�b�l sem akart kij�nni eg�sz nap. Mivel felfedezte a sz�lei �ltal v�s�rolt kar�csonyi aj�nd�kokat becsomagolva a szekr�ny alj�n, �gy d�nt�tt �nnepi hangulatba var�zsolja a nappalit, miel�tt h�ga fel�bred. Vett f�t, fel�ll�totta a szoba k�zep�n, el�vette a kar�csonyi d�szeket. Sz�p sorban rakta fel �ket a f�ra, el�sz�r a g�mb�ket, majd az angyalk�kat �s csillagd�szeket. Majd a doboz alj�ra �rve megl�tott m�g egy dobozt, amiben az �vekkel ezel�tt k�sz�tett pap�rcsod�k voltak.... Az �desapjuk ment elint�zni a kar�csonyi bev�s�rl�st, Tempi �s � pedig otthon maradt az �desanyjukkal �s d�szeket k�sz�tettek. Pap�rb�l hajtogattak csillagokat, angyalk�kat �s feny�f�kat. Persze lehetett l�tni melyiket ki k�sz�tette, mert neki nem sok k�z�gyess�ge volt az ilyesmihez, nem �gy mint Tempinek �s az anyuk�juknak. Mindkett�j�k figur�i gy�ny�r�ek voltak, az �v�i pedig.... Az angyalk�i ink�bb hasonl�tottak sz�rnyaszegett galambokra, a feny�i mintha kicsit ferd�n n�ttek volna, a csillagai....v�g�l is azok nem is voltak olyan v�szesek. – mosolyodott el mag�ban – De mind ott volt a dobozban, egyet sem dobott ki az �desanyja, mert ak�rmilyenek is voltak, mindet az � fia k�sz�tette �s neki azok is gy�ny�r�ek voltak nem csak a l�ny��....

K�nnyes szemmel felrakta azokat a d�szeket is a f�ra, majd az �g�sort, v�g�l sz�pen sorban berakta a fa al� az aj�nd�kokat. Olyan izgatott volt, annyira k�sz�lt, hogy meglepje h�g�t, hogy p�r pillanatra meg is feledkezett sz�lei hi�ny�r�l.

Meg�llt a l�pcs� alj�n �s felki�ltott:

- Tempi!!! �breszt�!!! Van egy kis meglepet�sem a sz�modra!!!

Hallotta a mozgol�d�st fenn, ezek szerint m�r �bren volt, csak ma sem akart kij�nni a barlangj�b�l. Tal�n egy perc sem telt el �s a l�ny m�r ott volt a l�pcs� tetej�n. A j� ideje komor arckifejez�se elt�nt, �s a l�ny tekintet�t boldog ragyog�s t�lt�tte be, ami izgatotts�ggal p�rosult. Az alkalomhoz ill�en fel volt �lt�zve, barna f�rtjei l�gyan hullottak a v�ll�ra.

Russ is boldog volt, hogy h�ga v�gre �jra mosolyog, b�r boldogs�ga nem tartott sok�ig....

- Ugye megj�ttek? Anya! Apa! Hol vagytok??? – szaladt le a l�pcs�n. Le�rve megl�tta a nappaliban d�szelg� gy�ny�r� feny�t, ami rengeteg aj�nd�kot rejtett az �gai alatt. De a sz�lei sehol. Tov�bb rohant, ben�zett minden helyis�gbe �s csak sz�longatta �ket...

- Anya, apa!!! Merre vagytok???

Russ arc�r�l elt�nt a mosoly. Most hogy mondja meg a testv�r�nek, hogy a sz�lei nem j�ttek haza...

- Russ, hol vannak? Hova b�jtak? – k�rdezte az izgatotts�gt�l �s a rohang�l�st�l leveg��rt kapkodva.

- Tempi... – csuklott el a hangja - ....any��k nem j�ttek meg...

- Jajj, Russ! Tudom, hogy csak viccelsz, l�ttam a feld�sz�tett f�t �s az aj�nd�kokat...

- Nyugodj le hugi! Sajn�lom, de a f�t �n d�sz�tettem fel �s az aj�nd�kokat is �n tettem al�... Hogy �r�met szerezzek vele neked. Meglepet�snek sz�ntam!

A l�ny arc�r�l elt�nt a boldogs�g, szomor�s�g �s d�h jelent meg helyette, k�nnyekkel teltek meg szemei. P�r pillanatig sz�lni sem tudott, majd csak ennyi j�tt ki a tork�n:

- Meglepet�snek?! Gy�l�llek Russ!!! – majd h�tat ford�tott b�tyj�nak, felrohant �s mag�ra z�rta a szoba ajtaj�t.

 

Ez volt az utols�, amit mondott neki, ut�na soha t�bbet nem �llt vele sz�ba. Napokig k�ny�rg�tt Russ az ajtaj�ban, hogy j�jj�n ki, besz�lj�k meg a dolgot, de semmi v�lasz nem j�tt. Az ismer�seik mind azt tan�csolt�k neki, hogy b�zza a gondoz�kra a dolgot �s mivel h�g�val nem �rtett sz�t, �gy nem nagyon volt m�s v�laszt�sa. M�g utolj�ra bekopogott az ajtaj�n...

- Tempi! El fognak j�nni hozz�d a szoci�lis gondoz�k, vel�k tal�n sz�ba �llsz.... �n pedig nyugatra megyek dolgozni... – mivel v�lasz nem j�tt, Russ fogta a cuccait �s elment.

Az�ta minden �vben kereste a h�g�t, de � sosem v�laszolt, soha a 13 �v alatt. �s most belekeverte ebbe is akarat�n k�v�l. Ha t�l�lik ezt, val�sz�n�leg tov�bb szaporodik ezeknek az �veknek a sz�ma...

V�g�l �sszeszedte mag�t, megt�r�lte szemeit, �s elkezdett az �r�asztal fi�kj�ban kutakodni.... Tudta, hogy csak ez a lehet�s�ge maradt....

- Hova lehetett??? Ide tettem, tudom, hogy itt kell len... ���� megvan! – csillant fel a szeme, a kis cetli l�tt�n, amin egy telefonsz�m volt. Nem tudta, hogy ki�. A sz�leik elt�n�se ut�n p�r nappal tal�lta a postal�d�jukban egy bor�t�kban, csak annyi volt mell� �rva:

 

„Csak v�szhelyzet eset�n h�vd! Majd �sd be ezt a k�dot: 7891447”

 

Az apja �r�sa volt, de ezt nem merte a h�g�nak megeml�teni, s�t senki m�snak sem. Tudta, hogy titokban kell tartania. �s eddig szerencs�re nem volt r� sz�ks�ge, eg�szen a mai napig. T�rcs�zott, be�t�tte a k�dot, majd letette a telefont, leroskadt az �reg fotelj�ba �s v�rt... Csak v�rt...

 

* * *

 

- Mit csin�lt a b�ty�m? �s mi k�z�m van nekem ehhez az eg�szhez? – d�h�ng�tt Brennan.

- Azt gondoltam, hogy doktorn� l�tedre okosabb vagy dr�g�m! Szerintem egy�rtelm� volt a hallottakb�l, nem? Valamin t�ladott, ami az eny�m volt �s maga a biztos�t�k arra, hogy visszaszerezze �s eljutassa hozz�m. Ha mindez bek�vetkezik, akkor nem esik b�nt�d�suk. De ha nem.... Akkor ne tudja meg, hogy mire vagyok k�pes! – fogta meg az �ll�t a n�nek �s arcon cs�kolta.

- Ne �rjen hozz�m! – pr�b�lt szabadulni a szor�t�sb�l – Semmi k�z�m a b�ty�m �gyeihez! T�bb mint 10 �ve besz�lt�nk utolj�ra.

- Az teljesen l�nyegtelen, mert m�g mindig fontos vagy neki! Ja, �s hallottam milyen kis vad�c vagy, de �n nem k�m�llek meg annyira, mint Juan, ha arr�l van sz�! �s ha letelik a 3 nap, akkor nem is val�sz�n�, hogy t�l�led, de el�tte az�rt elsz�rakozom veled egy kicsit! De addig is fogd vissza magad! – majd ell�kte a n�t az �gyon, kiment a szob�b�l �s r�csukta az ajt�t.

 

- Tarts�tok szemmel! Egyik�t�k mindig legyen itt! �s lehet�leg ne legyen nagyobb baja, ha egy m�d van r�! Vagy oldj�tok meg �gy, hogy ne l�tsz�djon rajta. Most megyek! Ha valami van, b�r ne legyen, akkor h�vjatok!

- Igen f�n�k! – mondt�k szinte egyszerre, de Ortez alig hallhatta, mert m�r majdnem fel�rt a rakt�r szintj�re.

 

- Hah���! Itt vannak m�g? – hallatsz�dott a doktorn� hangja a szob�b�l.

- Csak maradj! Majd �n megyek! Ezent�l �n fel�gyelem v�gig, meg�rtetted? – nyomta vissza a kanap�ra Perez a t�rs�t, majd elindult a n�h�z – Igen? – nyitott be az ajt�n.

- Ki kellene mennem a mosd�ba, ugyanis m�r lassan 12 �r�ja nem voltam. Ha nincs meg a rendszeres �r�t�s �s folyamatosan t�l van terhelve a h�gyh�lyag az a k�s�bbiekre n�zve olyan s�lyos k�vetkezm�nyekkel j�rhat, mint az inkontinencia....

- H� kisl�ny! M�r az elej�n meg�rtettem mit akar, nem kell a k�d�s�t�s az orvosi halandzs�val.

- Nem vagyok kisl�ny! A nevem Dr. Temperance Brennan!

- Az eny�m meg Martin Perez! Most hogy megvolt a bemutatkoz�s, elindulhatn�nk, hogy k�nny�tsen mag�n? De ugye eml�kszik m�g, hogy mit besz�lt�nk a sz�k�ssel kapcsolatban?!

- H�rom doktor�tusom is van. Nagyon j� a mem�ri�m, tudja? Nem felejtettem el semmit.

Miut�n Perez megszabad�totta a k�t�l fogs�g�t�l a m�sik kez�t is, kicsit megk�nnyebb�lt. M�r annyira el volt g�mberedve, hogy fizikai f�jdalmat okozott neki, s�t a k�t�l m�g egy kisebb sebet is v�gott k�rbe a csukl�j�n. Csak d�rzs�lgette, massz�rozta egy ideig...

- Ha j�l viselkedik, tal�n nem k�t�z�m ki, ha visszaj�tt�nk. Mit sz�l hozz�?

- M�g maga tenne nekem sz�vess�get, mi?? Most m�r t�nyleg szeretn�k kimenni a mosd�ba.

- Akkor menj�nk! – megfogta a n� karj�t �s elvezette a szomsz�dos kis helyis�gbe.

K�zben Brennan �jra szem�gyre vette a nagyobb szob�t. R�gt�n megpillantotta a nagydarab fazont ahogy eltespedt a TV el�tt �s k�zben odavetette fel� a kaj�n vigyor�t, amit�l a h�nyinger ker�lgette. L�tta a felfel� vezet� l�pcs�t, sehol egy ablak, csak egy kis szell�z�ny�l�s... Majd tal�n a mosd�ban – gondolta – de r�gt�n szerte is foszlott minden rem�nye, amint megl�tta azt. 1x1 m�teres lehetett az eg�sz, ablak itt sem volt, csak a kintin�l m�g kisebb szell�z�. Semmi es�ly b�rmire is....

- Az ajt� el�tt v�rom, sz�ljon, ha k�sz van �s semmi tr�kk!

- H�t persze, j� kisl�ny leszek... – azzal becsukta maga m�g�tt az ajt�t.

- Mintha azt mondta volna, hogy nem kisl�ny. – eresztett el egy mosolyt tal�n most el�sz�r, amit Sanchez is �szrevett, de nem sz�lt.

 

- K�sz vagyok!

Perez csak lassan nyitotta ki az ajt�t �s meglepet�s�re a n� nem pr�b�lkozott semmivel. Csak n�zett r� sz�tlanul, mintha v�gleg feladta volna. Visszavezette a szob�ba, majd r�z�rta az ajt�t...

 

- L�ttam �m!

- Mit? – �rtetlenkedett Perez.

- Ugyan m�r! Most mit kell tagadnod??!! L�tom, hogy bej�n neked a kicsike! Meg is tudlak �rteni, j� b�r... �s az, hogy nem adja k�nnyen mag�t, m�g k�v�natosabb� teszi.

- �llj le Sanchez!

- Mi�ta ismerlek, szinte sohasem l�ttalak mosolyogni. De az el�bb... Na az igazi mosoly volt, ami a dokin�nek sz�lt.

- Tudod mit, hagyjuk, nem vit�zom veled h�lyes�geken.

- Igazad is van! M�r �gy is t�bbet besz�lt�l, mint amennyit szokt�l, m�g a v�g�n kih�l a gyomrod! – nevetett j��z�en a saj�t po�nj�n Juan.

Martin le�lt a t�rsa mell� �s tov�bb n�zt�k egy�tt a TV-ben ahogy cs�pelte egym�st a k�t boxol�...

- H� haver! Ha m�r �gy a gyomromat eml�tetted, lassan d�l, �s nem �ppen a kih�l�s, hanem az �hhal�l fenyegeti. �gyhogy elugorhatn�l �s hozhatn�l valami enni- �s innival�t.

- Mi�rt pont �n? Menj te!

- Ugye tudod m�g, hogy mi t�rt�nt mikor legutolj�ra magatokra hagytalak benneteket? Na nem szeretn�m, hogy megism�tl�dj�n...

- ����, �rtelek �n! Te akarsz kettesben maradni vele. Meg�rtem, de akkor ezt mondd! Nem �rulom el a f�n�knek, nyugi! – kacsintott egyet Juan.

- Nem �llok le ism�t vit�zni ezen! Menj �s hozz valamit! Most! – utas�totta most m�r d�h�sen Sanchezt.

- Ok�-ok�! Csigav�r, m�r indulok! Majd beugrok egy patik�ba is valami nyugtat��rt, h�tha arra is sz�ks�ged lesz.

- Az innival�n nem csak pi�t �rtettem, hanem valami alkoholmenteset is, ha felismered az olyat egy�ltal�n!

- Ha-ha nagyon vicces! – majd fogta mag�t �s elindult a l�pcs�n f�lfel�.

Perez pedig vissza�lt a kanap�ra �s TV-zett tov�bb, de mivel az �jszaka nem sokat aludt, s�t szinte semmit, gyorsan elnyomta az �lom....

 

* * *

 

�szak-Carolina

 

Russ belemer�lt a gondolataiba, amib�l hirtelen a telefon cs�rg�se szak�totta ki. M�r el�re rettegett, ha megsz�lalt, mi�ta tudta, hogy testv�re t�sz a Mara Muerten�l.

- Igen? – sz�lt bele bizonytalanul.

- Egy r�gi bar�t vagyok! Legyen f�l �ra m�lva a Shackleford �s 18. utca sark�n.

Majd a vonal megszakadt.

Egy kicsit megk�nnyebb�lt, hogy nem m�s telefon�lt �s hogy eljutott a seg�lyki�lt�sa oda ahova kellett. V�gs� k�ts�gbees�s�ben m�r az is esz�be jutott, hogy a sok �v ut�n, m�r biztos senki nem figyeli azt a vonalat. De szerencs�j�re t�vedett �s itt a seg�ts�g, tal�n nincs m�g minden veszve...

 

F�l �r�val k�s�bb

 

Russ fesz�lten s�t�lt fel-al� a megadott sarkon, de az eg�sz k�rny�k kihalt volt, mintha a telefon�l� teljesen tudat�ban lett volna, hogy itt senki nem zavarhatja meg �ket. A percek �r�knak t�ntek, m�r azt hitte el sem j�n az illet�, mikor valaki a nev�n sz�l�totta...

- Russ! A nevem Art McGregor, ap�d egy r�gi bar�tja vagyok. – fogtak kezet.

- �r�l�k, hogy tal�lkoztunk! B�r jobb lett volna, ha nem ilyen k�r�lm�nyek miatt ker�l erre sor. – Russnak ismer�s volt a f�rfi, de m�gsem tudta hova tenni.

- Na mes�lj, mi a gond?!

- Eladtam valamit, ami lopott volt... – kezdte - ...�s kider�lt, hogy az a valami a Mara Muerte fej�nek a tulajdona volt... Kaptam 24 �r�t, hogy visszaszerezzem, ami sajnos nem siker�lt, mert a vev� ismeretlen volt �s nem tudtam ennyi id� alatt a nyom�ra akadni... – itt elcsuklott a hangja – �s most m�r n�luk van a h�gom... 3 napot kaptam, ha addig nem lesz meg a cucc, akkor... Akkor meg�lik...

- A helyzet komolyabb, mint gondoltam... Nem sok id�nk van! Sz�llj be a kocsimba, elviszlek egy biztons�gos helyre, ahol megh�zhatod magad, m�g megoldom a probl�m�t. �tk�zben pedig elmondod a r�szleteket is.

- V�rjon! Maga oldja meg? Azt hittem egy�tt csin�ljuk...

- H�t nem! �pp el�g nagy bajba keveredt�l m�r �gy is. Most m�r jobb lesz, ha kimaradsz a dolgokb�l �s r�m b�zod. – azzal beind�totta a motort �s elhajtottak....

 

* * *

 

L�ptek zaja hallatsz�dott a l�pcs� ir�ny�b�l, Perez ezekre a hangokra riadt fel �lm�b�l. Gyorsan k�rbe n�zett, semmi gyan�sat nem l�tott, Sanchez sehol, a szoba ajtaja is z�rva volt. Az �r�j�ra pillantott... M�sf�l �ra telt el. De amint nyugt�zta a dolgokat, a t�rsa meg is jelent a l�pcs� alj�n vagy 3 nagy csomaggal.

- Rem�lem ennyi el�g lesz! – pakolt le az asztalra – Hoztam szendvicseket, hamburgert, pizz�t, meg k�nait. S�t hoztam �sv�nyvizet is neked, meg k�v�t... Na �s persze magamra is gondoltam! – vigyorodott el, �s kivett az egyik szatyorb�l egy �veg tekil�t – Nem volt gond m�g oda voltam?

- Ugyan mi lett volna? Ink�bb add ide azt a pizz�t, mert m�r �hen halok!

A k�vetkez� �ra csendben telt, mindketten el voltak foglalva a hasuk megt�m�s�vel. Sanchezre most m�r nem csak az „izomagy�” jelz� illett volna, hanem a „diszn�” is, mert az � t�pl�lkoz�s�t nem ev�snek, hanem ink�bb zab�l�snak lehetett volna nevezni.

- M�g vacsor�ra is marad! J�l bev�s�roltam, l�tod? – az utols� falatok morzs�i potyogtak a sz�j�b�l, mik�zben besz�lt, de ez mit sem zavarta �t.

- Ha nem �gy tett�l volna, akkor este is lett volna egy utad a v�rosba, ennyi! – mondta k�z�ny�sen Perez.

- Tudod n�ha az�rt lehetn�l egy kicsit kedvesebb is! – t�r�lte le az �kl�vel a sz�j�t m�rgesen – �n kiteszem a lelkem, neked....

De befejezni m�r nem tudta a mondatot, mert k�zben megcs�rrent a zseb�ben a mobilja....

- Igen, f�n�k? ...�rtettem, f�n�k! ...M�ris indulok! – azzal letette a telefont – El kell mennem, a f�n�knek sz�ks�ge van r�m. Azt mondta, addig elb�rsz te is a kis dokin�vel. De ha valami van akkor h�vj!

- Na persze! �gy lesz! – mondta az el�z� k�z�ny�ss�ggel – Am�gy mi�rt h�vott? Ezzel az �ggyel kapcsolatban?

- Nem tudom! Semmit nem mondott, csak hogy m�ris induljak. – azzal �sszekapta mag�t �s m�r el is t�nt...

 

Perez m�g �r�lt is ennek, legal�bb nem kell hallgatnia a t�rsa �res sz�vegel�s�t. K�zben az ajt�ra vet�d�tt a szeme �s esz�be jutott, hogy tal�n a n� is nagyon �hes lehet. Egy t�lc�ra rakott mindenb�l egy kicsit, egy kis �veges �sv�nyv�z k�s�ret�ben.

A z�r kattant, amire Brennan akarat�n k�v�l is �sszerezzent, mert a f�radts�g miatt egy kicsit elszundik�lt...

- Sajn�lom, nem akartam megijeszteni! Gondoltam �hes lehet. – becsukta maga m�g�tt az ajt�t, lerakta a t�lc�t az �gyra, majd � is le�lt – Nem tudom mi az, amit szeret, �gy hoztam mindenb�l egy kicsit.

A n� nem tudta mit mondhatna hirtelen. Sz�ve szerint egy falatot sem fogadott volna el t�le, de az �hs�g�nek m�r hangja is volt, f�leg most, hogy megl�tta a t�lca tartalm�t. Racion�lisan v�giggondolva, sz�ks�ge lesz az erej�re, �s az ev�s n�lk�l nem megy... �gy f�lretette minden b�szkes�g�t �s b�tortalanul a k�nais doboz ut�n ny�lt...

- B�zom benne, hogy nem ford�tja ellenem ezeket a vesz�lyes fegyvereket! – mutatott tekintet�vel a dobozba �ll�tott k�t p�lcik�ra.

- T�nyleg nagyon �hes lehetek, mert ez eszembe sem jutott, de most...

- ���, nem akartam �n �tleteket adni! – szak�totta f�lbe Perez.

Brennan csak evett, nagyon r� se mert n�zni a f�rfira, aki le sem vette r�la a szem�t.

- V�gig akarja n�zi, ahogy eszem?

- Igen! Nem hagyn�m mag�ra ezekkel az eszk�z�kkel, ha nem b�nja.

- Mi�rt? Lenne m�s v�laszt�som?

- Mi�rt gy�l�li ennyire a b�tyj�t? – szegezte neki a k�rd�st hirtelen.

- Mi�rt gy�l�ln�m a b�ty�mat?? De hogy j�n ez ide? K�l�nben is, semmi k�ze hozz�!! Hogy j�n ahhoz, hogy ilyeneket k�rdezzen t�lem?? – reag�lt felh�borodottan Temperance.

- Nos mivel nem besz�lt vele 13 �ve, pedig � az egyetlen rokona... Nem nagyon kedvelheti.

- Ezt meg honnan veszi? – n�zett a f�rfire k�rd�n.

- Mivel csak mag�t tal�ltuk, akivel sarokba tudtuk szor�tani....

- Na j�! Hagyja abba! Nem akarok err�l t�bbet hallani! Azt sem tudom kik maguk, vagy hogy hol vagyok... De... De maguk mindent tudnak r�lam!!!

- Az�rt mindent nem... De most m�r tudom, hogy a k�nai kaj�t is szereti.

- Most m�r t�nyleg �r�ln�k, ha magamra hagyna �s nyugodtan megehetn�m ezt, b�r m�r az �tv�gyam is elment! – rakta vissza a t�lc�ra a majdnem �res dobozt – Maga rossz �s gonosz dolgokat m�vel! Nincs sz�ks�gem arra, hogy kutakodjon az �letemben vagy kioktasson!

Perez lerakta az �gyra az �sv�nyvizes �veget, majd megfogta a t�lc�t �s s�rt�d�tten kivonult. Temperance hallotta, ahogy elfordult a kulcs a z�rban... Majd p�r perc m�lva ism�t kattant �s az ajt� kiny�lt... A f�rfi volt az ism�t k�tszerrel �s sebfert�tlen�t�vel a kez�ben. Odament a n�h�z �s elkezdte lekezelni a csukl�j�n a k�t�l okozta sebeket....

- Igen, tettem cs�nya dolgokat, ami nem �ppen j�. De ez is �n vagyok. Mindenkinek van egy m�sik oldala is. Nem mindenki csak j� vagy csak rossz... Hanem feh�r �s fekete egyszerre. Maga sem kiv�tel ez al�l. Sz�p, okos �s szexi... De biztos vannak hib�i vagy tett olyan dolgokat, amit k�s�bb megb�nt. De ez nem jelenti azt, hogy rossz vagy b�ntet�st �rdemelne. Csak annyit jelent, hogy nem vagyunk t�k�letesek... Egyik�nk sem! – majd elv�gezte az utols� sim�t�sokat a k�t�sen �s mag�ra hagyta a szavakat nem tal�l� doktorn�t...