�r� aj�nl�s:

Mostans�g t�l sokszor hallom, hogy az emberek nem boldogok �s ink�bb szeretn�nek boldog dolgokat l�tni maguk k�r�l, mint szomor�t. Ebben a rohan� vil�gban oly kev�s id�nk jut arra, hogy boldogok lehess�nk, de enn�l sokkal t�bb arra, hogy szomorkodjunk. Ez�rt mindenki a boldogs�got hajszolja.

Pontosan ez�rt, vagyis az � kedv�k�rt, �s az�rt mert megtehetem (egy f�banya b�rmire k�pes) d�nt�ttem �gy, hogy megv�ltozatom a val�s�got �s teljes�tem vele egy kedves bar�tom k�v�ns�g�t, a boldog v�gr�l.

„Hogy mi a boldogs�g? Ha engem k�rdeztek, a boldogs�g nem m�s, mint olyan pillanatok t�mkelege, amelyek megdobbantj�k a sz�v�nket, meg�rintik a lelk�nket �s visszagondolva r� az ember �nk�ntelen�l is elmosolyodik. „ A.

- Boreanaz. A nevem David Boreanaz.

V�ge

Vagyishogy m�gse.

- Neeeemmmm! – ord�totta bele a s�t�ts�g sz�v�be mik�zben fel�lt az �gyon. Teste verejt�kben �szott, amely s�t�tre sz�nezte a sz�rke FBI p�l�t mely most is rajta volt.

Hossz� percek teltek el mire szeme hozz�szokott a s�t�thez �s felfogta hol is van most. Otthon fek�dt az �gy�ban, a saj�t szob�j�ban. R�n�zett az �r�ra. 4:47 volt. Visszad�lt az �gyon, de k�ptelen volt megnyugodni. Felkelt �s letussolt. A hideg v�z friss�t�en hatott megf�radt �s elgy�t�rt test�re. N�h�ny horzsol�s m�g most is l�tszott a csukl�j�n, �s volt egy k�t�se is az egyik s�r�lt ujj�n, de m�r rendben volt. Legal�bbis testileg. Kil�pett a p�r�s zuhanykabinb�l �s k�rbetekert mag�n egy t�r�lk�z�t, majd visszaindult a szob�ja fel�. Menet k�zben elment a gyerekszoba mellett. Nem tehetett r�la, de megtorpant �s ben�zett az ajt�n. Parker b�k�sen aludt az �gy�ban a megszokott helyen. Semmi sem l�tszott rajta abb�l, amin kereszt�l mentek.

Visszat�rt a szob�ba �s led�lt az �gyra. Igyekezett t�telesen v�giggondolni mi minden is t�rt�nt vele az elm�lt 2 h�tben…

Parker mikor l�tta, hogy az apja a v�zbe ugrik Bones ut�n �s azt is, hogy a fogva tart�ja mozdulatlanul fekszik a f�ld�n, k�sleked�s n�lk�l f�ldre vette mag�t �s ak�rcsak egy kis herny� k�szva-m�szva, bek�szott a h�d z�rt r�sz�be �s elb�jt egy szekr�nyben az asztal alatt. Nem mozdult. Tudta, hogyha minden v�get �rt �s a dolgok �gy v�gz�dtek, ahogy azoknak kell, az apja sz�longatni fogja �s keresni �s meg is fogja tal�lni. De addig nem akart mozdulni. Esze �g�ban sem volt. Nem tudta, hogy a mozgol�d�s mely odakint t�madt, kikt�l j�n.

Bones kinyitotta a szem�t �s elkezdte felk�h�gni a vizet a t�dej�b�l. Borzalmasan f�jt, de �letben volt. A f�rfi, aki id�ig l�legeztette, most megt�masztotta a fej�t �s seg�tett neki fel�lni. A n�, ahogy agya elkezdte visszak�vetelni az ir�ny�t�st azonnal a has�hoz kapott.

- A gyerekem! – ny�gte megt�rten.

- Nyugodjon meg asszonyom semmi baja sem lett. T�bbsz�r is megmozdult, m�g �nt �jra�lesztett�k.

Bones b�r �rezte, hogy a kicsinye most is mozgol�dik, nem nyugodott meg. Hiszen tudta, hogy az oxig�nhi�nyos �llapot ak�r visszaford�thatatlan k�rosod�st is okozhatott benne. De �pp �gy tudta azt is, hogy ezt most senki se tudn� megmondani, hogy megt�rt�nt-e �gy felesleges erre gondolnia egyel�re. Most az a fontos, hogy �l �s �l a kicsi is benne. Az oldal�ra fordult �s szem�vel Booth �s Parkert kereste.

- Hol a t�rsam? – ki�ltotta oda az egyik kommand�snak.

- Pontosan ott maga… - harapta el a v�laszt a f�rfi mikor r�j�tt, hogy a hely, amelyre �pp mutat �res. Az �gyn�k elt�nt, de j�l l�that� nyomokat hagyott maga ut�n.

A n� szem�vel v�gigk�vette a nyomokat eg�sz a v�zig �s mikor felfogta, hogy a f�rfi a v�zbe ugrott talpra akart �llni azonnal. De a kommand�s nem hagyta.

- Booth! Booth! N�zze! – ordib�lta mik�zben kap�l�dzva mutogatta a nyomokat a f�rfinak.

A kommand�s k�sleked�s n�lk�l felpattant �s a kihajolt a haj�r�l, hogy l�ssa a f�rfi a v�zben van-e. Ebben a pillanatban az isteni gondvisel�s k�zbeavatkozott �s a hajnal bek�sz�nt�tt, hogy megvil�g�tsa a t�jat �s messzire kergesse az es�t, s vele a vihar t�nc�t is. A sz�rke �gboltot v�r�sre, majd k�kre festette a nap, m�sodpercek alatt, s �gy a napfelkelt�ben m�r vil�gosan l�tszott a f�rfi, ahogy eszm�letlen�l lebeg a teste a v�z tetej�n.

Azonnal a ment�s�re siettek s mire a nap sugarai beragyogt�k a t�jat �s f�ny�kkel elhozt�k egy szebb nap �g�ret�t az �gyn�k�t m�r fel is hozt�k a haj�ra.

Booth eszm�letlen volt �s csupa v�r. Bones el�sz�r nem is tudta honnan j�het ez a rengeteg v�r. Igyekezett minden sebet elszor�tani. A kommand�sok a seg�ts�g�re siettek s mire �rr� lettek a v�rz�sen a t�volb�l m�r lehetett is hallani annak a rotornak a hangjait, amit a f�rfi�rt j�v� ment�helikopter adott ki mag�b�l.

- Nem lesz semmi baj! Itt vagyok! – ki�ltotta a n� megpr�b�lva t�lharsogni a helikopter zaj�t.

T�le nem is oly messze az asztal alatt egy kisfi� �pp ebben a pillanatban ismerte fel a ki�ltoz� n� hangj�t �s mer�szkedett el� rejtek�b�l.

A helikopter lesz�llt �s a f�rfit feltett�k a fed�lzetre. Temperance m�r �pp arra k�sz�lt, hogy be�lj�n mell� a vasmad�r gyomr�ba, mikor megl�tta a f�ld�n fekv� kisfi�t megk�t�zve. B�rmennyire is szerette a f�rfit tudta azt is, hogy sz�m�ra Parker mindenn�l fontosabb a vil�gon, �s ha most mag�ra hagyn�, azt sose bocs�jtan� meg neki. H�rtelen kellett d�ntenie, �gy kisz�llt a g�pb�l �s a gyerekhez rohant mik�zben az ajt� m�g�tte bez�rult �s a g�p hatalmas szelet kavarva ism�t a leveg�be emelkedett.

Alig k�t �r�val k�s�bb m�r mindketten ott �ltek a foly�son mikor az orvosok k�z�lt�k a n�vel, hogy az �gyn�k s�r�l�sei olyan s�lyosak voltak, hogy k�m�ba esett.

Rebecca hazavitte Parkert, aki furcsam�d hamar d�nt�tt arr�l, hogy az antropol�gussal akar maradni, m�g apja fel nem, �p�l. Bonesnak nem volt ellen�re a dolog, hiszen a fogva tart�s �sszekov�csolta a k�t embert mind sz�vben, mind l�lekben. Felel�ss�get �rzett a gyerek ir�nt �s valami furcsa melegs�get is, a k�teless�gtudatot fel�l�rta a szeretet. �gy telt el cs�ndben v�rakozva a k�vetkez� k�t h�t. A csapat lassan �sszegy�lt. Sweetset katonai tiszteletad�s mellett helyezt�k �r�k nyugalomra, s Daisynek �tadt�k a legmagasabb rendfokozat� kit�ntet�st a Becs�let �rdem�rem mellett a B�bor sz�vet is. Cam pedig elint�zte, hogy h�romhetes fizetett szabads�gra k�ldj�k. Mortem elmenek�lt a letart�ztat�sa el�l k�lf�ldre. Sz�pen lassan minden elrendez�dni l�tszott. A lakoss�g megkezdte a romok eltakar�t�s�t, s a papok megkezdt�k a holtak temet�s�t. Az �let megindult a maga retteg� �s lass� m�dj�n.

Bones m�g midig az �gyon fek�dt. Tervei k�z�tt szerepelt, hogy amint Parker fel�bredt �s megreggeliztek mennek a k�rh�zba a f�rfihez, aki m�g mindig k�m�ban fek�dt. A n� minden eltelt nappal jobban agg�dott szerelm��rt. Bedobta a szennyesbe az FBI-os p�l�t. Minden �jjel viselte. Ett�l k�zelebb �rezte mag�t Boothoz, akinek egy garnit�r�nyi �llt m�g ezekb�l a szekr�ny�kben. Rem�lte az �jszakai �gyeletes, aki ez�ttal Angela volt ma reggel m�r j� h�rekkel szolg�lhat neki. A reggel gyorsan telt, s mire a n� �szhez kapott m�r egy �r�ja �lt a f�rfi �gya mellett cs�ndben. Parker a b�f�ben volt Angel�val. A kisfi� mindennap h�siesen viselkedett, m�g Bones �r�kat t�lt�tt apja �gy�n�l. Cs�ndben �lt a szoba sark�ban l�v� nagy z�ld fotelben, s olvasgatott arra v�rva, hogy a speci�lis visszatal�ljon hozz�juk. B�r a n� t�bbsz�r is elmondta, hogy addig felesleges neki is mindennap bej�nnie, m�g a f�rfi k�m�ban van, de a kisfi� hajthatatlan volt ak�rcsak k�t h�ttel kor�bban, mikor minden �ron a n�h�z akart k�lt�zni apj�val k�z�s otthonukba. Brennan tudta, hogy apja h�sies term�szet�t �r�k�lte, amely pontosan ugyanazzal a makacss�ggal is p�rosult. �gy jobb h�j�n minden reggel a suli el�tt behozta �s a suli ut�n visszavitte ide a k�rterembe, ahol estig voltak, s csak az�rt mentek haza, hogy aludjanak. Ma sem volt ez m�sk�ppen, de ma a n� egy k�l�nleges dolgot tal�lt ki. M�g el�z� este k�rte a n�v�reket, hogy hozzanak egy fesz�letet a f�rfi szob�j�ba. Bones ma �gy kelt fel, hogy minden eszk�zt megragad, amit csak lehet, mert vissza akarta kapni szerelm�t. Megv�rta m�g Angela elviszi mag�val Parkert s most m�r az �gy mellett �lt a f�rfi kez�t fogva pont szemben a fesz�lettel.

- Isten. – kezdett bele hossz� hallgat�s ut�n. Nem igaz�n tudta mit is mondhatna. Ateista l�v�n m�g sose k�s�relt meg Istenhez besz�lni, de Booth hitt benne. �gy gondolta veszteni val�ja nincs, �gy h�t folytatta.

- Nem igaz�n vagyok j� ebben, �gy n�zze el nekem, ha nem azt mondom, amit hallani szeretne. Mivel sose tal�ltam, vagy l�ttam meggy�z� bizony�t�kokat l�t�re, �gy nem igaz�n tudom ennek van-e �rtelme. Most az�rt besz�lek mag�hoz, mert a t�rsam, a f�rfi szerint, aki szeretek, a j� dolgokat, amik a vil�gon vannak maga teremtette. Ha ez igaz, akkor most meg kell hallgatnia engem is. Tudnia kell, hogy � j� dolog. – szor�totta meg szerelme kez�t – J� dolgot teremtett. Olyat, aki hisz. Akinek a hite szil�rd �s er�s. Hisz az emberekben, hisz a szerelemben, hisz a megbocs�jt�sban �s hisz mag�ban is Isten. De most bajban van. Bajban, amin nem tudok seg�teni. Tudnia kell, hogy �n is hiszek. Hiszek benne. – n�zett a f�rfira �s egy k�nnycsepp g�rd�lt v�gig az arc�n. – Olyan er�sen, hogy �rte elhiszem azt is, hogy maga l�tezik, elhiszem, hogy vannak olyan dolgok, amelyek irracion�lisnak hangzanak m�gis igazak. Mi�ta l�ttam mire k�pes az �nfel�ldoz�s �s a felel�ss�gtudat k�t ember k�z�tt, elhiszem, hogy l�tezik a szerelem. Elhiszem, hogy vannak olyan pillanatok, amikor az ember k�pes a saj�t �let�t is fel�ldozni, hogy megv�dje azt, akit szeret. �s pont ez�rt kell most seg�tenie. Ha maga val�ban olyan irgalmas, mint amilyennek tartj�k, akkor adja vissza nek�nk. Adja vissza, mert ha � nem lenne �n sosem tudtam volna meg ezeket �s ma se lenne okom a hitre. De van, mert �rte meg�ri a kock�zat, mert szeretem. Tiszta sz�vemb�l �s eg�sz lelkemmel. Sz�val l�tja maga is, ezek a t�nyek. � j� ember �s kell, hogy helye legyen ezen a vil�gon. K�sz�n�m, hogy meghallgatott.

Ebben a pillanatban a m�szerek hangja megt�lt�tte a k�rtermet. Pityeg�s�k felgyorsult, ak�rcsak a f�rfi sz�vver�se, s alig egy pillanattal k�s�bb a keze megmozdult.

- Booth! - pattant fel a n� a sz�kr�l.

- Booth hallasz engem? �bredj, k�rlek. Gyere vissza hozz�m. – a n� nem b�rta tov�bb visszatartani a k�nnyeit, amik most m�r patakokban folytak le az arc�n. K�theti f�jdalom szabadult most el, s mosta el a f�lelem �s az agg�d�s eml�kk�peit. Seeley szemei felny�ltak. Pislantott p�rat majd egyenesen a n�re �rzett �s a sz�j�t sz�l�sra nyitotta.

- Ha legk�zelebb im�dkozol – suttogta halkan �s vontatottan – a v�g�n mond azt, hogy �men �s nem azt, hogy k�sz�n�m. – fejezte be a f�rfi �s megvillantotta b�r csak halv�nyan azt a mosolyt, amibe az antropol�gus beleszeretett.

Bones feln�zett a mennyezet fel�.

- K�sz�n�m. – majd gyorsan hozz�tette –… �s �men. – majd k�zelebb hajolt �s megcs�kolta a f�rfit.

- Parker? – k�rdezte Booth ahogy ajkaik sz�tv�ltak.

- Semmi baja. Most is itt van egy emelettel lejjebb Angel�val a b�f�ben �ppen.

- Mortem?

- Megsz�k�tt k�lf�ldre, de az embereit elfogt�k, a kihallgat�suk az�ta is zajlik. Perotta vezeti a nyomoz�st �s a JTS �gyn�k�k valamint a CIA is seg�t nekik. Nemzetk�zi k�r�z�st adtak ki ellene.

- Mindenki j�l van?

- Igen dr�g�m j�l vagyunk, nyugodj meg.

- Azt hiszem, alszom egyet. F�radt vagyok. De k�rlek, ne menjetek el. – simogatta meg a n� has�t a f�rfi.

- Sehova se megyek t�bb� n�lk�led, meg�g�rem. Te csak aludj. Ok�?

- Ok�, de t�nyleg… ne hagyj itt… mert valami fontosat… - a mondat v�g�re a f�rfi hangja elgyeng�lt �s elaludt.

Bones megsimogatta a k�cos hajat megcs�kolta az �gyn�k�t �s le�lt a fotelbe, hogy szerelm�t n�zve v�gre megnyugodva egyen p�r falatot. Hossz� �r�k teltek el �gy, v�rakozva, cs�ndesen. A reggelb�l d�l lett, a d�lb�l, d�lut�n. Angela meg�rkezett �s felv�ltotta a n�t, akinek nem akar�dzott otthagyni a f�rfit, hisz meg�g�rte neki, de Parker m�r v�rt r� az iskola el�tt. Angela meg�llt a speci�lis �gya mellett �s megn�zte nincs e l�za. �pp elfordult volna mikor a f�rfi egy h�rtelen mozdulattal elkapta a kez�t. A n� �gy megijedt, hogy h�rtelen megsz�lalni se b�rt.

Booth megfogta a kez�t �s megcs�kolta. Csukott szemmel fogott hozz� a vallom�shoz, mik�zben a n�t sem engedte el.

- Tudod, v�v�dok a gondolattal egy ideje. Te vagy a legcsod�latosabb l�ny a f�ld�n �s az�ta, hogy visszakaptalak tudom, hogy t�bb� sohasem akarom �t�lni, milyen lenne az �letem n�lk�led. Lehet, hogy nem �gy �s nem most k�ne, de szeretlek Temperance Brennan. Megtiszteln�l azzal, hogy…

- Ne folytasd! – sikoltott fel Angela.

Seeley szemei felpattantak �s olyan zavarodott arckifejez�st vett fel, hogy a n� el�sz�r azt se tudta, hogyan folytassa.

- Tudod �desem, p�r �ve m�g mit nem adtam volna egy ilyen vallom�s�rt egy pasit�l, de az�ta megtal�ltam a m�sik felem �s m�r nem v�gyom arra, hogy egy beteg�gyn�l k�rj�k meg a kezem, m�g akkor sem, ha t�rt�netesen te teszed.

- �… iz�… Angela k�rlek, ne mond el Bonesnak ezt a kis fiask�t, mert…

- N�lam biztons�gban lesz a titkod, nyugodj meg. - v�gta f�lbe az �gyn�k szav�t �s megtoldotta egy sz�les vigyorral mondand�j�t - S�t meg�g�rem, ha Brennan felh�v meggy�z�en fogok meglep�dni.

- K�sz�n�m. - v�laszolta a f�rfi egy h�l�s mosoly k�s�ret�ben �s visszacsukta a szemeit. Alig egy perc m�lva pedig ism�t b�k�sen aludt. Ange mag�ban kuncogva kucorodott a fotelbe �s nekil�tott olvasni Kathy Reichs �j k�nyv�t.

Este Bones �s Parker is visszat�rt, de a speci�lis m�r nem �bredt fel.

M�snap reggel a szok�sos rutin j�tsz�dott le ism�t. Brennan megj�tt �s a kisfi�val v�rt�k, hogy a f�rfi fel�bredjen, de � m�lyen aludt. Az antropol�gus besz�lt az orvossal, mert b�r nem volt sz�ve felkelteni a f�rfit, m�gis aggasztotta az amennyit alszik. Az orvos megnyugtatta, hogy k�ma ut�n ez teljesen norm�lis, ilyenkor az agynak is sz�ks�ge van a regener�l�d�sra. �gy nem maradt m�s, mint v�rni. Id�k�zben befutott Cam, hogy lev�ltsa a Bonest, akinek indulnia kellett az iskol�ba a kisfi�val. A n� er�sen meg�lelte az antropol�gust, �m a mozdulat k�zben beleakadt a t�sk�j�ba �s leverte a v�ll�r�l, ami lezuhant a csemp�re �s benne hallhat� m�d�n t�bbfel� t�rt valamilyen �veg t�rgy.

- Jaj, Dr. Brennan ne haragudj! - kapta fel a t�sk�t nyomban, de addigra m�r k�s� volt. A parf�m mely az el�bb elt�rt, megt�lt�tte illatoz� �rt�kes ned�j�vel a n� t�sk�j�t bel�lr�l, ak�rcsak n�hai h�velye az �vegszil�nkokkal.

- Semmi baj! Csak szerettem ezt az illatot. - v�laszolta Bones szomor�an. - Bootht�l kaptam.

- Veszek, neked m�sikat �g�rem. - hadarta Cam zavartan �s igyekezett kiszedegetni a szil�nkokat a n� t�sk�j�b�l mik�zben a sz�tfolyt parf�m m�lyen besz�v�dott a b�r�be.

- Nincs r� sz�ks�gem k�sz�n�m. Van el�g p�nzem, hogy vegyek m�sikat. Az eml�k miatt volt fontos, az pedig �gysem p�tolhat�.

- ��! - kapta ki a kez�t a Dr. Saroyan.

- Mutasd! H�, el�g cs�nya v�g�s. Menj el a n�v�rekhez �s k�ttesd be gyorsan. Addig itt megv�rlak. De siess, mert menn�nk kell a suliba lassan.

- Rendben. - szaladt el Cam. P�r perc m�lva vissza is t�rt egy ugyanolyan k�t�ssel az ujj�n, mint amilyen Bonesnak volt.

- N�zd! - mutatott az �j�ra majd a n��re is - Egyform�k lett�nk.

- �n egyedi vagyok Dr. Saroyan.

- H�t ez biztos! De most induljatok, mert elk�stek a v�g�n.

Az antropol�gus �s a kisfi� siet�s temp�ban hagyt�k el a k�rtermet, de t�voz�ban m�g egy szia-t megeresztett hangosan, amivel pont fel is keltette az alv� oroszl�nt.

Booth mag�n�l volt. Bones hangj�ra �bredt �s halotta, ahogy motoz a szob�ban. Felismerte az illat�t. � vette neki az els� h�napos jubileumra. Tudta, hogy most nem l�het bakot. �gy tett, mint aki alszik. Szem�t se nyitotta ki. V�rt. Nem is oly sokkal, tal�n ha t�z perccel k�s�bb a n� az �gy�hoz l�pett �s megigaz�totta a takar�t. Seeley erre a pillanatra v�rt. Sebesen elkapta a n� karjait �s maga mell� r�ntotta az �gyba, hogy szorosan �t�lelve megk�rdezze.

- Szeretlek, ugye hozz�m j�nn�l?

A v�lasz azonban m�r kor�nt sem az volt, amire sz�m�tott. El�sz�r is egy visszhangos sikolt�st halott egy ismer�s hangon. Ijedten n�zett a n� arc�ra �s ismerte fel, hogy m�r m�sodj�ra k�vetett el szarvas hib�t.

Cam kap�l�dzva bontakozott ki az �lel�sb�l �s ugrott talpra, mint akit vill�m csapdosott.

- Megveszt�l Seeley? - ki�ltotta emelt hangon. - Te �s �n m�r lez�rtuk ezt �vekkel ezel�tt, nem? Te Dr. Brennant szereted! Mi folyik itt? �risten! Megint amn�zi�s vagy?

Olyan gyorsan ontotta mag�b�l hevesen gesztikul�lva a k�rd�seket, hogy az �gyn�k, m�r att�l f�lt a n� fog mindj�rt sokkot kapni �s el�julni.

- Camille! �llj! El�g! - ki�ltotta a f�rfi �s befogta a r�m�lt halottk�m sz�j�t.

- Azt hittem Temperance vagy! Hozz� besz�ltem nem hozz�d! �rted? - megv�rta m�g b�lint egyet �s elengedte.

Cam fel�llt �s elt�volodott az �gyt�l, majd hirtelen megfordult �s az �gyn�knek szegezte a k�rd�st.

- Rossz a l�t�sod? H�vnak egy orvost?

A f�rfi a szem�t forgatva a homlok�ra csapott �s visszad�lt a p�rn�ra.

- Feladtam ezt a le�nyk�r�sdit tutira!

Ekkor Cam elnevette mag�t, majd alig egy perccel k�s�bb m�r az �gyn�k is nevetett �s elmes�lte, hogy k�rte meg el�z� nap ugyan�gy t�ved�sb�l Angela kez�t. A halottk�m k�nnyei potyogtak a r�h�g�st�l �s persze meg�g�rte, hogy hallgatni fog a t�rt�ntekr�l. Legal�bb t�z percig nevettek �nfeledten, mikor bel�pett az orvos. A doki hamar megvizsg�lta a m�g mindig el�g vid�m beteget, majd kijelentette, hogy m�snap haza engedik. Cam elvonult telefon�lni.

D�lut�n pedig v�gre a m�g �bren l�v� f�rfihez meg�rkezett az a k�t ember, aki a vil�got jelentette neki jelenleg. �r�mmel hallgatta a besz�mol�ikat �s �r�lt minden percnek, amit vel�k t�lthetett.

M�snap azt�n kiengedt�k a f�rfit, aki hazat�rt szeretteihez. Alig egy h�t m�lva pedig teljes er�bedob�ssal vetette bele mag�t a munk�ba.

A napok teltek. Bones pedig egyre jobban �s jobban g�mb�ly�d�tt. M�r-m�r f�l� volt, hogy felborul akkora hasa n�tt.

Egyik reggel, amikor �pp a kocsij�n�l �llt a m�lygar�zsban egy k�z megfogta h�tulr�l �s a sz�j�t betapasztva arr�bb vezette. A n� nagyon megijedt, de amikor az ismer�s hangot meghallotta heves sz�vver�se csillapodni kezdett.

- Sss... Semmi baj Dr. Brennan! �n vagyok az Zack! - suttogta a fi�.

- Zack? - fordult meg a n� �s szint�n suttogva folytatta - Te mit csin�lsz itt? �s mi�rt suttogsz?

- Mortem itt van.

- Hogy? Hol? - Bones hangja akarata ellen�re emelkedett meg.

- Sss! Nyugodj meg! M�r sz�ltam Boothnak �s a t�bbieknek. Perceken bel�l itt lesznek. Csak annyi a dolgunk, hogy elb�junk addig.

- De m�gis hova? Ez egy teremgar�zs! Itt nincsenek fordul�k vagy beugr�k Zack, elfelejtetted?

- Term�szetesen nem, viszont rengeteg itt a kocsi �s h�rom sorral feljebb van k�t kisbusz is. Arra gondoltam felt�r�m az egyiket �s elb�junk benne.

- Mi�ta t�rsz te fel kocsikat?

- Sok mindent nem tudsz te m�g r�lam, de jobb is ez �gy… Menj�nk.

Bones csendben k�vette a fi�t a kocsik k�z�tt kanyarogva, beh�zott nyakkal, lapulva. V�g�l eljutottak a kisbuszhoz �s val�ban, ahogy a fi� mondta gond n�lk�l felt�rte. A riaszt� se sz�lalt meg. Bem�sztak �s csendben v�rtak, mik�zben Zack k�mlelte a gar�zst az ablakon �t.

V�ratlanul t�l�k alig p�r m�terre egy f�rfi alakja suhant el kez�ben egy fegyverrel. A k�ly�k olyan gyorsan �lt le, hogy beverte a k�ny�k�t �s a f�m hangosan kondult meg. Sajnos ezt a f�rfi is meghallotta �s felt�pte a kisbusz oldalajtaj�t. Zack pont id�ben mozdult meg �s kir�gta a kez�b�l a fegyvert, ami azonban id�k�zben els�lt, megsebes�tve a k�lyk�t. A k�vetkez� m�sodpercben a t�volb�l egy l�v�s hangja d�rd�lt �s Mortem t�rdre esett. A f�st�lg� fegyver t�loldal�n azonban ez�ttal Seeley �llt. A volt mesterl�v�sz l�bon l�tte �s egy szemvillan�ssal k�s�bb m�r m�g�tte �llt, hogy megbilincselje.

- V�ge van te mocsok!

- Sose lesz v�ge! Engem nem tudtok meg�ll�tani! - ord�tozta Mortem eltorzult hangon.

- Nem is kell, hogy mi tegy�k meg! - sz�llt vele vit�ba az �gyn�k szint�n kiab�lva - Virginia �llamban m�g most is hal�lb�ntet�s van �letben a t�meggyilkosokra!

- De �n nem vagyok Virgini�ban!

- Sajn�lom Mortem! - egyenesedett fel Zack akinek v�rzett a v�lla - De ezt sose fogod tudni bizony�tani, mert a g�pbe �gy ker�l be az elfog�sod helysz�ne!

- Ezt nem tehetitek. �n nem… - hangj�t elnyelte a p�nc�lozott kocsi, amibe a t�bbi FBI-os tuszkolta a kap�l�dz� f�rfit.

Bones kiugrott a kisbuszb�l �s egyenesen Booth �lel� karjaiba vetette mag�t.

- Szeretlek. - suttogta mik�zben olyan szorosan �lelte meg az �gyn�k�t, hogy annak elakadt a l�legzete.

- Nincs semmi baj kicsim. M�r v�ge van. - ringatta a f�rfi �s apr� puszikat nyomott a n� homlok�ra.

 

N�h�ny nappal k�s�bb.

Brennan a tet� sz�l�n �llt �s a v�ros f�nyeit figyelte. - M�r csak p�r perc �s befut. - mondogatta mag�ban m�g Boothra v�rt, akit a k�zpontb�l Cam riasztott SOS-ben a helysz�nre.

Angela nem r�g ment el, miut�n seg�tett a n�nek a tet�kertet feld�sz�teni f�nyekkel �s gyerty�kkal. Val�ban var�zslatos volt, ahogy a sz�nek ragyogtak a s�t�t �jszak�ban magasan a v�ros f�nyei �s zajai f�l�tt. A megter�tett asztalon h�vogat�an g�z�lg�tt az �tel �s cs�b�t� illata megt�lt�tte a leveg�t. A gyertyaf�ny sejtelmesen ragyogta be a r�gt�nz�tt asztalt �s �letre keltette a poharak gy�m�ntk�nt csillog� f�ny�t. Barry White l�gy hangon �nekelt. A n� var�zslatosan sz�p volt. Meg sem l�tszott rajta, hogy p�r napja �letet adott k�z�s gyermek�knek. M�r az �t�lt dolgok nyomai sem l�tszottak. Lelk�ben megnyugodtak a k�pek, fej�ben elcsitultak a zajok. Mortemet �r�kre kivont�k a forgalomb�l. Zack pedig h�sies viselked�s�rt eln�ki kegyelmet kapott. A nemzet �sszefogott a v�gzet �r�iban, hogy k�z�sen �p�ts�k �jra a m�lt eszm�it �s megteremts�k azt, amit egy �r�lt egy pokoli napon lerombolt. A csapat �s a lelki b�ke is hamarosan helyre�llt mindenkiben. Bones alig v�rta, hogy elj�jj�n ez az este. Napok �ta tervezte titokban a l�nyokkal. Sz�molta a perceket �s most v�gre elj�tt. Ott �llt k�szen mindarra, ami ezek ut�n k�vetkezett. Sz�ps�ge t�retlen r�g nem l�tott f�ny�ben t�nd�k�lt. Egy bord� szat�nruh�t viselt, amely hib�tlan alakj�t csak m�g jobban kihangs�lyozta. L�tta, ahogy a t�volb�l egy villog� aut� �rkezik �s �ll meg az �p�let el�tt. - Itt az id�. –

Hamarosan, alig p�r perccel k�s�bb a f�rfi berontott a kertbe. Szemei k�ts�gbeesetten kerest�k a n�t �s amikor megl�tta, sz�ve hevesen dobbant meg �s a l�legzete elakadt egy pillanatra. Nem �rtette a dolgot, de most, hogy megl�tta m�r nem is b�nta. Csak b�multa a n�t leesett �llal �s nem tudott betelni a l�tv�nnyal.

- Te vagy a legcsod�latosabb dolog, amit valaha l�ttam. - mondta, ahogy a n� mell� l�pett.

- K�sz�n�m. - v�laszolta Bones �s hossz� szerelmes cs�kot v�ltottak.

- Ne haragudj, ami�rt �gy kellett ide h�vjalak, de meg akartalak lepni.

- R�d sosem tudn�k haragudni. - b�jt el� az a r�gi kac�r mosoly �s megsimogatta a n� arc�t.

- V�rj! - tolta el mag�t�l a n� �s valamit felvett a f�ldr�l.

Seeley nem l�tta mi az. Egy cumi volt. Christinnek vett�k k�z�sen. Bones az asztalhoz vezette a f�rfit �s le�ltette majd f�l t�rdre ereszkedett el�tte �s m�lyen a szem�be n�zve megk�rdezte:

- Megtiszteln�l azzal, hogy a f�rjem leszel? - �s el�vette a cumit.

Booth hangosan felkacagott a „gy�r�" l�tt�n �s csak ennyit b�rt mondani miel�tt elveszett abban a forr� cs�kban �r�kre melynek szenved�lye mindv�gig �letben tartotta, m�g bej�rt�k k�z�sen a pokol bugyrait.

- Soha semmit nem akartam m�g ennyire. De hogyhogy? Azt hittem te nem hiszel ebben.

- �n benned hiszek Seeley Joseph Booth �s abban, hogy melletted boldog leszek egy �leten �t. �s k�l�nben sincs m�s v�laszt�som.

- Ezt hogy �rted?

- H�t f�lek, hogy a v�g�re megk�red majd Wendell kez�t, vagy Fisher�t �s valamelyik�k igent mond.

A f�rfi elnevette mag�t.

- Ti pletyk�s n�k. – mondta �s elveszett a k�k szemek var�zs�ban �r�kre.

 

V�ge. (De most t�nyleg :)

 

Nagyon k�sz�n�m kitart� �s �ldozatos munk�j�t a teljes ficc alatt kedves bar�tomnak: Olvas�nak, aki mindig a jobbra �szt�nz�tt, �s akinek ezt a t�rt�netet aj�nlom.