„H�lgyeim �s Uraim! K�rem, foglalja el mindenki a hely�t �s kapcsolj�k be a biztons�gi �veiket! Hamarosan megkezdj�k a felsz�ll�st!”

El sem hiszem, hogy itt vagyok! Nem is tudom, hogy siker�lhetett mindez! B�ztam benne, de �lmaimban sem mertem volna rem�lni, hogy be is k�vetkezik.... A val�sz�n�s�ge, hogy Andrew megmondja, hol tal�lom meg Bootht, nagyon kicsi volt... M�gis siker�lt! Igaz, hogy nem ment k�nnyen, mert olyan m�dszerekhez kellett folyamodnom, amit nem igaz�n v�lek etikusnak.... de „a c�l szentes�ti az eszk�zt”. - Ugyanis a k�z�s eb�dek, vacsor�k alkalm�val olyan inform�ci�kat is el�rult mag�r�l Hacker amik, ha nyilv�noss�gra jutnak nem biztos, hogy j� hat�ssal lenn�nek az FBI-os el�menetel�re. �s mivel el�sz�r semmit sem siker�lt kider�tenie t�rs�r�l Bonesnak m�s m�dszerekhez folyamodott. – Musz�j volt megzsarolnom, b�r egy kicsit lelkiismeret furdal�som van miatta, de meg�rte! Ha meg sem pr�b�ltam volna, most nem �lhetn�k itt, �tban Booth fel�... M�g akkor is, ha esetleg ennek s�lyos k�vetkezm�nyei lesznek. Vajon k�nnyen r�tal�lok? Rem�lem semmi baja! B�r m�r csak ott lenn�k! Bele�r�l�k ebbe a v�rakoz�sba �s a k�telyekbe, hogy vajon mi lehet vele?!....

Ahogy ezek a gondolatok cik�ztak az agy�ban, lassan a g�p a leveg�be emelkedett �s lassan elhagyta Washingtont...Az �g borong�s volt, de ahogy a felh�k f�l� emelkedtek minden m�s volt... a h�feh�r felh�k felett nem lehetett m�st l�tni, csak a gy�ny�r� tiszta, k�k �gboltot �s a szikr�z� naps�t�st. Brennant teljesen mag�val ragadta a l�tv�ny, mintha teljesen azonosult volna vele. A lelk�ben d�l� viharok lecsendes�lni l�tsz�dtak, lassan kezdett megnyugodni... B�r a hely, ahova k�sz�lt nem �ppen a nyugalm�r�l volt h�res. Igaz a vesz�ly szinte az �lete r�sz�v� v�lt az ut�bbi �vekben, ez m�gis komolyabb dolog az�rt, mint egy gyilkost elkapni. De mindez nem sz�m�tott, mert Booth ott lesz. Ez olyan nyugalommal t�lt�tte el, hogy m�ly �lomba mer�lt. Nem is volt meglep� az elm�lt hetekre visszatekintve. Hiszen alig aludt, alig evett, csak folyton-folyv�st dolgozott, hogy min�l kev�sb� �rezze t�rsa hi�ny�t. Ami ahhoz vezetett, hogy teljesen kimer�lt, b�r ezt a vil�g kincs��rt sem vallotta volna be a bar�tainak.
Olyan kimer�lt volt, hogy az eg�sz rep�l�utat v�gigaludta. A l�gi utask�s�r� hangj�ra riadt fel:

„Hamarosan meg�rkez�nk Kabulba. K�rem, foglalja el mindenki a hely�t �s csatolj�k be �veiket! R�videsen megkezdj�k a lesz�ll�st.”

J�zusom! �taludtam az eg�sz utat?? T�nyleg j� f�radt lehettem m�r. – gyorsan bekapcsolta a biztons�gi �v�t - M�r csak p�r �ra �s l�thatom Bootht, felt�ve, ha tal�lok valakit, aki seg�t eljutni hozz�. Rem�lem, amit Andrew adott telefonsz�mot a seg�ts�gemre lesz.

A k�vetkez� pillanatban egy huppan�s k�s�ret�ben a g�p f�ldet �rt. Bones a t�bbi utassal egy�tt lesz�llt, majd v�gighaladtak az ilyenkor szok�sos proced�r�kon. Gyorsan keresett egy telefonf�lk�t, majd t�rcs�zta a Hackert�l kapott sz�mot:

- Hall�! Benham Kanzai? – sz�lt bele Brennan.
- Ki k�rdezi?
- Dr. Temperance Brennan. Van egy k�z�s ismer�s�nk, Andrew Hacker, t�le kaptam meg a sz�m�t. Azt mondta, hogy maga tud nekem seg�teni.
- Az att�l f�gg, mir�l van sz�! Hol van most?
- A rep�l�t�ren.
- Maradjon ott! Hamarosan ott leszek!
- V�rjon! Honnan ismerem fel?
- Amiatt ne agg�djon! �n meg fogom ismerni �nt! – v�laszolta Kanzai �s letette a telefont.

Brennan le�lt egy padra �s v�rt...

- Dr. Brennan?
A n� feln�zett, �s egy harmincas �veiben j�r� f�rfit pillantott meg a n�pcsoportra jellemz� jegyekkel. A ruh�zata alapj�n viszont ink�bb amerikainak volt mondhat�.
- Igen. �n Benham Kanzai?
- Szolg�lat�ra! J�jj�n velem, majd a kocsiban besz�l�nk. – mondta a f�rfi. Majd elhagyt�k a rep�l�t�r �p�let�t, besz�lltak Kanzai terepj�r�j�ba �s elindultak.

- Miben is kellene tudnom seg�teni �nnek asszonyom?
- Eljutni egy katonai b�zisra – j�tt a v�lasz.
- �s n�v szerint melyikr�l is lenne sz�?
- Az Ambadarrehire.
- Maga meg van �r�lve??? – kelt ki mag�b�l a f�rfi – Az most a legvesz�lyesebb ter�let! K�sz �ngyilkoss�g odamenni!
- B�rmennyit k�sz vagyok kifizetni, ha eljuttat oda. �letbev�g�an fontos lenne! – lett egyre elsz�ntabb Bones.
- „�letbev�g�an” azt elhiszem h�lgyem. M�r ha egy�ltal�n �lve eljutn�nk od�ig. Nem tudom, mi lehet olyan fontos, hogy egy h�bor�s �vezetbe akar bejutni.
- A t�rsam van ott! Musz�j �t megtal�lnom! K�rem, seg�tsen! – fogta k�rlel�re Bones.
A szem�ben egyszerre t�kr�z�d�tt a rem�ny, a szerelem, a f�jdalom �s a k�ts�gbees�s. K�nnyekt�l elhom�lyos�tott szemekkel v�rta a f�rfi v�lasz�t.
- Ne csin�lja ezt velem, k�rem! Ne n�zzen �gy r�m! Rendben seg�tek! – mondta megadva mag�t a f�rfi. Majd csendben, csak �gy mag�nak m�g hozz� tette – M�g hogy a „t�rsa”.....

Kanzai hazahajtott, �sszeszedett egy-k�t dolgot, amire sz�ks�g�k lehet az �ton. N�h�ny ruh�t, �lelmet, vizet �s fegyvereket is, hogy megv�dhess�k magukat, ha arra ker�lne a sor.

Ez egy �ngyilkos akci�! Nem is �rtem mi�rt v�llaltam el! De h�t ki tudna ellen�llni azoknak a szemeknek! Meg persze Hackernek is tartozom ezzel a sz�vess�ggel.

Ezek j�rtak Kanzai fej�ben, ahogy pakol�szott, majd elindultak az aut�hoz �s elindultak Ambadarreh fel�. Ahonnan tal�n vissza sem t�rnek.
De Bones szeme el�tt nem ez lebegett, csak az, hogy hamarosan tal�lkozhat Boothszal, hogy �jra meg�lelheti hossz� id� ut�n. Az sem �rdekelte, hogy ez�rt miken kell kereszt�lmennie, b�rmilyen �ldozatot meghozott volna �rte, csak hogy �jra l�thassa a t�rs�t. M�g ha a hal�llal kell is szemben�znie miatta. Hisz Booth is ezt teszi nap, mint nap...az �let�t kock�ztatja m�sok�rt....ahogy tette ezt �rte is Washingtonban....

�ton az ambadarrehi katonai b�zisra

- Mes�lne nekem a titokzatos t�rs�r�l, aki miatt ennyi vesz�lyen kell kereszt�lmenn�nk? Mi�rt olyan k�l�nleges �? Milyen �rtelemben t�rsak? – z�d�totta k�rd�seit Bonesra a f�rfi.
- Nem hinn�m, hogy ez �nre tartozna.
- Ebben igaza van! De ha kock�ztatnom kell az �letem valaki miatt, azt hittem ennyit legal�bb el�rul r�la.
- Sajn�lom! Nem vagyok j� az emberi kapcsolatok ter�n. Jobban �rtek a csontokhoz, ugyanis antropol�gus vagyok. Booth, a t�rsam pedig FBI �gyn�k. Egy�tt dolgoztunk m�r �t �ve. Olyan gyilkoss�gi �gyeket oldottunk meg, ahol az �ldozatokb�l m�r szinte csak a csontok maradtak meg. De nemr�g titkos bevet�sre k�ldt�k �s az�ta semmit sem tudok r�la....Ez�rt kell �t megtal�lnom.
- �hh, �rtem! De ugye maguk nem csak munkat�rsak voltak, igaz?
- Ezt meg honnan veszi?
- El�g csak mag�ra n�zni! Ler� �nr�l, hogy t�bbet �rez ir�nta, mint egy szimpla munkat�rs ir�nt.
- Nem tudom, ezt hogy �rti, de ha nem haragszik meg, akkor nem egy vadidegennel vitatn�m meg a mag�n�letem!
- J�, rendben! L�tom ez a t�ma �rz�kenyen �rinti.
- Ink�bb mes�ljen arr�l, hogy honnan ismeri Andrewt? – v�ltott t�m�t Bones.
- Besz�lj�nk ink�bb r�lam, igaz? H�t legyen! J� p�r �ve ismertem meg. Cseredi�k voltam Washingtonban. Szinte m�g gyerek voltam, befoly�solhat� �s csatlakoztam egy titkos csoporthoz, akikr�l k�s�bb der�lt ki, hogy terrorista csoport. Mikor erre r�j�ttem, nem tudtam mit tehetn�k. Ha megtudt�k volna, hogy ki akarok l�pni, biztos meg�ltek volna. �gy maradtam, de felkerestem az FBI-t, h�tha a seg�ts�g�kkel megakad�lyozhatjuk a t�mad�sokat �s ezzel emberek milli�it mentethetn�nk meg. Ekkor tal�lkoztam Andrewval, akkor m�g csak FBI �gyn�k volt, nem �gy, mint most....igazgat�helyettes – mosolyodott el mag�ban – � volt �gymond a „t�rsam” az akci�ban, ami siker�lt is szerencs�re. Az egy�ttm�k�d�semnek �s Hackernek k�sz�nhet�en engem felmentettek a v�dak al�l, de az orsz�got el kellett hagynom. R�viden ennyi az �n t�rt�netem.
- K�sz�n�m, hogy elmes�lte. Igaz�n b�szke lehet mag�ra, hogy ennyi ember �let�t mentette meg.
- B�szke csak akkor lenn�k, ha be sem l�ptem volna a csoportba, b�r tal�n akkor az a sok ember mind halott lenne....
- Na l�tja! „Minden rosszban van valami j�!” Legal�bb is Booth biztos ezt mondan�... – s�t�tte le a szem�t Brennan.
Kanzai l�tta a n� szemeiben a szomor�s�got, �gy jobbnak l�tta, ha most egy ideig csendben marad.

Hossz� percek teltek el, tal�n m�r egy �ra is...Egyszer csak g�pfegyverek ropog�sa t�rte meg a csendet.
- Azt hiszem k�zel j�rhatunk. Jobb lesz, ha leh�zza a fej�t! – figyelmeztette a doktor n�t.
Egyel�re nem l�tt�k, hogy honnan �s hov� l�nek, csak a fegyverek zaj�t hallott�k. De ahogy haladtak tov�bb egyre k�zelebbr�l hallatsz�dtak a l�v�sek. Kanzai el�k�sz�tette a fegyver�t, Bones kez�be is adott egyet.
- Rem�lem, tudja haszn�lni! Mert hamarosan sz�ks�ge lesz r�!
- �gy n�zek ki, mint aki nem tudja? – k�rdezett vissza v�dl�n Brennan.
- Bocs a t�ves felt�telez�s�rt! Csak mivel antropol�gus, �gy gondoltam....���, mindegy hagyjuk!
- Szerintem is!

Ezut�n az esem�nyek gyorsan p�r�gtek. A l�v�sek most m�r nem hogy k�zel voltak, de pontosan az aut�jukat, vagyis �ket c�lozt�k. T�bb l�v�s is eltal�lta a terepj�r�jukat. Kanzai �s Bones is t�zet nyitott, b�r nem igaz�n l�tt�k a fegyvereseket.
- Figyelje az utat, majd �n fedezem! – kiab�lta Brennan – ���! - jajjdult fel a k�vetkez� pillanatban.
- Mi t�rt�nt? Eltal�lt�k?
- Nem, azt hiszem nem, csak s�rolt a goly�! Semmi baj j�l vagyok! – majd tov�bb t�zelt.
Kanzai, amennyire csak tudta nyomta a g�zped�lt, �gy gyorsan elhagyt�k a fegyvereseket �s nem l�ttek m�r r�juk. Kicsit megnyugodtak. Brennan is jobban szem�gyre vette a seb�t, szerencs�re j�l l�tta m�r els�re is, hogy csak s�rolta a l�ved�k.
- J�l van?
- Igen, minden rendben! Nem v�szes.
- A keszty�tart�ban tal�l k�tszert, hogy ell�ssa a seb�t.
- Azt hiszem ink�bb figyelem az utat �n is. Majd ha a b�zisra �rt�nk bek�t�z�m.

A k�vetkez� percek ism�t csendben teltek. Mindketten az utat �s a t�jat k�mlelt�k, mikor kezdenek el t�zelni r�juk ism�t. Szerencs�re ez nem k�vetkezett be. K�r�lbel�l f�l �ra m�lva megpillantott�k a t�volban a b�zis s�trait. Mindkett�j�k szeme felcsillant �s meg is k�nnyebb�ltek, hogy most m�r tal�n biztons�gban lesznek. Ahogy k�zeledtek, egyre kivehet�bbek voltak a z�ld s�trak �s a katonai terepj�r�k hada. Mindenhol fegyveres katon�k. De szerencs�re amerikaiak.
V�gre oda�rtek a kapunak nevezett soromp�szer�s�ghez, ahol k�t fegyveres tiszt �llt:
- Kik maguk �s mit keresnek itt?
- Dr. Temperance Brennan vagyok. Washingtonb�l. Seeley Bootht keresem.
- A f�t�rzs�rmester nem sz�lt, hogy l�togat�kat v�rna. Milyen �gyben vannak itt?
Bonesnak hatalmas k� esett le a sz�v�r�l, ahogy ezeket hallotta. Most m�r biztos volt benne, hogy j� helyen j�rnak �s hogy Boothnak semmi baja.
- K�rem, csak sz�ljon neki, hogy Bones van itt.
A tiszt t�rcs�zott:
- Uram, k�t civil v�r �nre a kapun�l. Az egyik�j�k egy n�. Azt mondja, hogy � valamilyen Bones....�rtettem uram! – azzal letette a kagyl�t �s a k�vetkez� pillanatban m�r ny�lt is a soromp� – Booth f�t�rzs�rmester v�rja �n�ket.
- K�sz�nj�k! – azzal Kanzai behajtott.
- K�sz�n�m, hogy seg�tett! – mondta Bones.
- Nincs mit! M�skor is! B�r az�rt s�r�n ne tervezzen ilyen kir�ndul�sokat! – pr�b�lta elviccelni a dolgot.

De a n� m�r nem figyelt r�. A t�volb�l megl�tta t�rsa alakj�t, ahogy gyors l�ptekkel k�zel�t fel�j�k.
- �lljon meg, kisz�llok!
- Ahogy parancsolja! Pedig �gy szerettem volna els� sorb�l n�zni a happy end-et! Na az�rt �gy sem lesz rossz szerintem. – meg�llt.
Bones abban a pillanatban kiugrott az aut�b�l �s rohant Booth fel�.
Meg�llt az �let a t�bornak ezen a r�sz�n. Kanzai �s az �sszes katona csak �llt �s figyelt mi t�rt�nik...
M�r csak p�r m�ter volt h�tra, de m�gis mintha ezt a kis t�vols�got is �r�kba telne megtenni�k. Majd v�gre el�rt�k egym�st...Bones k�nnyes szemekkel borult a szeretett f�rfi nyak�ba, aki megsz�lalni sem tudott a meglepet�st�l �s a meghat�dotts�gt�l. Csak �lelte, szor�totta mag�hoz az � Bones�t, ahogy csak tudta.
Hossz� percek teltek el �gy, a n�z�k�z�ns�g l�legzetvisszafojtva szeml�lte az esem�nyeket.

- Honnan tudtad, hogy itt vagyok �s hogy siker�lt id�ig eljutnod? – engedett az �lel�sen egy kicsit Booth, de csak annyira, hogy l�ssa a n� arc�t. Ekkor vette �szre, hogy megsebes�lt – J�zusom, Bones te v�rzel!
- Semmi baj Booth, csak s�rolt a goly�. �s nem l�nyeg, hogy jutottam el ide, csak az hogy itt vagyok �s �jra l�thatlak. Amikor a leveled olvastam, azt hittem soha t�bb� nem hallok fel�led. De nem adtam fel! Megpr�b�ltam mindent �s siker�lt! V�gre megtal�ltalak!
- Nem lett volna szabad idej�nn�d! Meg is halhatt�l volna!
- Tudom, de t�rsak vagyunk! �s a t�rsak meg is haln�nak egym�s�rt! – n�zett k�nnyes szemmel Boothra.
Booth teljesen elveszett a gy�ny�r� szemekben. M�g most sem tudta, hogy siker�lt id�ig eljutnia Bonesnak, �s hogy milyen vesz�lyekkel n�zett szembe �rte. De val�sz�n�leg jobb is, ha nem tud mindent. Kimondhatatlanul boldog volt, hogy elj�tt hozz�. �s nem is foglalkozott most m�r m�ssal. Csak n�zte a gy�ny�r� k�k szemp�rt...Majd gyeng�den megcs�kolta t�rs�t. �gy, hogy abban benne volt minden...az elmaradt b�cs�,  f�lelem, f�jdalom, v�gy�d�s, rem�ny, boldogs�g �s szerelem. Nem akart�k, hogy ez v�get �rjen. F�ltek, ha kinyitj�k a szem�ket mindez szertefoszlik. Egyre szorosabban �lelt�k egym�st, cs�kjuk egyre szenved�lyesebb lett, m�r szinte leveg�t sem kaptak....
- Ugye nem hagysz t�bb� magamra? – szak�totta meg a pillanatot Bones – Meg�g�red?
- Soha t�bb�! Meg�g�rtem neked, nem igaz? Tudom, hogy ezt az elm�lt j� p�r h�tben t�nylegesen nem tudtam teljes�teni, de l�lekben mindig veled voltam! Ha v�ge lesz ennek a k�ldet�snek, soha nem hagylak magadra t�bbet! Meg�g�rem! Mindig melletted leszek Bones! �r�kre!

Egy telefoncs�rg�s zavarta meg �ket. Mindketten keresg�lni kezdtek a zseb�kben, de r� kellett j�nni�k, hogy egyik�j�k mobilja sem cs�r�g.
Pr�b�lta Bones beazonos�tani, hogy honnan j�het a hang, ami csak egyre er�s�d�tt, de nem tal�lta a hang forr�s�t....M�r azt �rezte, hogy sz�trobban a feje az egyre hangosod� zajt�l. Lehunyta a szem�t �s pr�b�lt koncentr�lni, mi t�rt�nhet vel�k...Majd ism�t kinyitotta a szem�t �s kezdett megvil�gosodni minden.....megl�tta a zaj forr�s�t...az �breszt��r�ja volt...az �gyban fek�dt, a lak�s�n...minden csak �lom volt.....