K�vetkez� 20 cikk

El�z� 20 cikk

Cuccolni vitte nej�t Reynolds		2013.09.21. 19:40
New York - Ryan Rey�nolds (36) nemcsak s�rmos �s megnyer�, de igazi �lom�pasi is egyben! G�l�ns. Ryan neje egy teljes napig v�logathatott a ruh�k �s cip�k k�z�tt Nemcsak az�rt, mert sikeres a szakm�j�ban, ami a banksz�ml�j�n is megmutatkozik, hanem az�rt is, mert figyelmes: els� h�zass�gi �vfordul�ja alkalm�b�l v�s�rolni vitte feles�g�t, Blake Livelyt (26). Egy szemtan� szerint teljesen �tlagos p�rnak n�ztek ki, nem felt�n�sk�dtek, �s sz�vesen fot�zkodtak egy-egy rajong�val. A f�rj t�relmesen �s j�kedv�en assziszt�lt  a v�s�rl�s sor�n, mindent megn�zett, amit feles�ge felpr�b�lt. A nap v�g�n pedig f�radtan, de ann�l boldogabban �ltek be egy helyi �tterembe, ahol csirk�t, t�szt�t �s sajtot fogyasztottak.
Mit sz�lsz hozz�?

Megszavazt�k: itt a legjobb l�ngos!		2013.09.21. 19:38
Vecs�s - Kev�s �leszt�, j� olaj, �s s�sse bele az ember a lelk�t is a t�szt�ba – ez a titka a Magyarorsz�g legjobb l�ngos�nak v�lasztott csemeg�nek, legal�bbis k�sz�t�je, Vastag Veronika (43) szerint. Az egyik �tolajgy�rt� c�g kezdem�nyezte az interneten a szavaz�st, ahol a legt�bben a vecs�si Vera n�nire voksoltak. – Cs�csnapokon, azaz cs�t�rt�k�n �s szombaton hossz� sorok k�gy�znak a b�f� el�tt, alig gy�zz�k dagasztani, form�zni �s s�tni a t�szt�t – kezdte Veronika. – Van gyerekl�ngosunk is, de �rulunk juht�r�val, virslivel �s k�poszt�val b�leltet is – sorolta Veronika, aki el�rulta: a l�ngost csal�dja is sz�vesen fogyasztja.
Mit sz�lsz hozz�?

�me, a n�, akinek 100 milli� forintos cip�gy�jtem�nye van		2013.09.21. 19:36
Csak "Cip�asszonynak" nevezik a kaliforniai cip�-vil�gbajnokot, akinek 16 400 darabos gy�jtem�nye 100 milli� forintra r�g. Darlene Flynn a cip�k rabszolg�ja, �s ezt bizony egy percig sem tagadja:vannak mesebeli top�nk�i, laza papucsai, �rtatlan balettcip�i �s szuperszexi t�sark�i, tov�bb� a cip� alak� �s mint�j� t�rgyakat is gy�jti. "Nem tudom, mi�rt �pp a cip�k... egyszer�en im�dom �ket. Nagyon tetszenek, biztons�got adnak, �s minden egyes darabomhoz ragaszkodom. �k �n vagyok" - mes�lte elragadtatott t�lz�ssal az Daily Telegraph �js�g�r�j�nak a fura h�lgy, aki a v�l�sa ut�n bolondult bele a cip�kbe.  Mondanunk sem kell, � a vil�g cip�rekordere: gy�jtem�ny�nek k�sz�nhet�en 2006-ben m�r h�re kelt, mivel vil�grekorder lett, pedig akkor m�g "csak" 7 765 darabos volt kollekci�val dicsekedhetett.
Mit sz�lsz hozz�?

Ez pedig DURVA!!!!!!!!!!!!!!	Neon	2013.09.16. 20:48
Ez most komoly? �me, a legnevets�gesebb magazinc�mlapok ever! N�ha a photoshop-artist�k is el�thetik m�veiket, de az m�r el�g ciki, amikor egy ilyen FAIL c�mlapra is ker�l. Ilyen cs�fosan elbalt�zott cover fot�kb�l v�logattunk nektek - csak ne nevessetek nagyon hangosan!   Hopp�! Kinek a kez�t fogja a modell? Mert hogy a fot� alapj�n a saj�tj�t nem, az is holtbiztos!   �rtj�k mi, hogy Avril valakik szerint piack�pesebb p�r centivel v�konyabbra retus�lt der�kkal, de az�rt a karj�t nem kellett volna m�mi�sra aszalni.   Szerint�nk Taylor Swiftnek alapj�raton is sz�p arca van, t�k f�l�sleges volt m�g szimmetrikusabb� - egy�ttal ijeszt�en uf�szer�v� - tenni.   Zac Efron val�sz�n�leg v�kuummal gy�rt a fot�z�sra - vagy csak a k�pszerkeszt� volt nagyon b�na...   Val�ban l�tez� jelens�g, hogy a h�lgyek nagy r�sze felem�s mellekkel rendelkezik, de ez az�rt m�giscsak t�lz�s lenne.   Hov� t�nt a csinos c�mlapl�ny k�ny�ke?   Nem �rtj�k, mi volt a gond az eredeti, term�szetes fel�ll�ssal, de Lauren Conrad feje el�g felt�n�en lett a nyak�ra photoshoppolva.   Els� r�n�z�sre nincs is t�l nagy probl�ma a k�ppel, m�g �szre nem veszed azt a furcsa jobb combot. (Neki jobb, nek�nk bal.)   Nem, nem Ashlee Simpson elfuser�lt Barbie-m�sa l�that� a c�mlapon, ez � maga, csak kiss� megszaladt a m�v�sz kez�ben a virtu�lis ecset.   Justin Bieberb�l is siker�lt egy sz�p kisl�nyt csin�lni.
Mit sz�lsz hozz�?

Meghat� �s m�g is furcsa........	Neon	2013.09.16. 20:47
�r�kig s�rt a kiselef�nt, miut�n anyja megpr�b�lta meg�lni �rdekes �s sz�vszor�t� egybees�st produk�lt a term�szet egy k�nai �llatparkban: egy elef�ntteh�n, miut�n �letet adott borj�nak, valami�rt megk�s�relte kioltani �jsz�l�ttje �let�t, �m a kicsi szerencs�re megmenek�lt.   Az ell�st k�vet�en az elef�ntmama r�taposott az �j j�vev�nyre, ez�rt a rezerv�tum alkalmazottai elszepar�lt�k �ket, ell�tt�k a pici s�r�l�seit, majd visszaengedt�k az anyj�hoz, mert azt hitt�k, baleset t�rt�nt. Amikor azonban �szlelt�k, hogy szeg�ny ZhuangZhuang - �gy nevezt�k el a kiselef�ntot - tov�bbra sincs biztons�gban, v�gleg elv�lasztott�k �ket, nehogy v�gzetes legyen az anya �rj�ng�se. A kicsi vigasztalhatatlan volt, az elef�ntokra jellemz� panaszos s�r�st hallatott, s�t, m�g �gy is t�nt, mintha val�ban pityeregne, hiszen - val�sz�n�leg a szennyez�d�sek miatt - szeme folyamatosan k�nnyezett. Szerencs�re ZhuangZhuang m�r j�l van, egy gondoz� vette a sz�rnyai al�, �s seg�tett neki boldogulni a kritikus els� h�napok alatt.
Mit sz�lsz hozz�?

F�lbe kellett szak�tani az X-Faktort	Blikk	2013.09.13. 19:58
BUDAPEST – Szikora R�bert (59) szellemes szipork�i megakasztott�k az X-Faktor felv�tel�t. �gy t�nik, a csikid�mkir�ly sz�p lassan egyre jobban belelend�l a mentori szerepbe, kezdi mag�t igaz�n otthonosan �rezni a m�sorban, ugyanis a m�sodik v�logat� sor�n m�r olyannyira felszabadultan viselkedett, hogy ennek a t�bbi mentor is „k�r�t l�tta". Az R-Go atyja tudniillik elkezdte sz�rakoztatni a koll�g�kat, ami olyan j�l siker�lt, hogy a t�rsak, Geszti P�ter (49) �s T�th Gabi (25) sem b�rta meg�llni, hogy folyamatos nevet�sben t�rjenek ki. A r�h�g�g�rcs�t egyed�l Alf�ldi R�bert (45) ker�lte, a k�kem�ny mentor pr�b�lta tartani mag�t, am�g csak lehet. Mindez od�ig fajult, hogy amikor a k�vetkez� �nekesjel�lt l�pett a sz�npadra, m�r nem volt ki�t, hossz� percekig sz�hoz sem jutottak a mentorok. A fiatal jelentkez� �gy k�nnyezve nevet� arcokat l�tott maga el�tt. M�g azel�tt, hogy belekezdhetett volna a dal�ba, Szikora egy utols� mondatot is odavetett. – Szerintem kezdd el, mert mi ezt nem tudjuk befejezni – hebegte, mik�zben folyamatosan r�zk�dott a nevet�st�l. Alf�ldi R�bert (balra), T�th Gabi, Szikora R�bert �s Geszti P�ter remek�l sz�rakozott a st�di�ban Szikora azonban itt m�g mindig nem tudott le�llni, s v�g�l hozz�tett m�g egy po�nt, ami igaz�n �t�sre siker�lt. – Nem volt olyan rossz. Olyan gid�s volt – mondta, �s akkor v�gleg elszabadult a pokol. Hasukat fogva r�h�gtek a m�skor k�kem�ny �t�szek, term�szetesen a k�z�ns�ggel egy�tt, akik �lvezt�k Robi k�l�nleges show-m�sor�t. Herman P�ter, az X-Faktor kreat�v producere �gy v�li, ezek az esetek b�rmikor, b�rkivel el�fordulhatnak, ilyenkor nincs mit tenni, egyszer�en r�gz�teni kell mindazt, ami t�rt�nik. – A kamera mindig forog, ha valami v�letlen�l t�rt�nik, akkor is. Mindig venni kell azt, ami a kamer�k el�tt zajlik, sosem szabad le�llni, hacsak nem �letvesz�lyes a szitu�ci�. Majdcsak megoldj�k a r�sztvev�k. Mindenki kapott m�r r�h�g�g�rcs�t p�ld�ul az iskol�ban, tudjuk j�l, hogy azt ugyeb�r nem lehet visszafogni. Am�gy is, k�r�lbel�l mind�ssze t�z percig tart, ha tov�bb, akkor m�r a ment�nek kellene j�nnie. Szerencs�re a kamer�k �llv�nyon vannak, nem �gy, mint a val�s�gshow-ban, �gy ha az operat�r is nevet, nem r�zk�dik a k�p – magyar�zta Herman P�ter.
Hozz�sz�l�sok (1)

A tablet �s a telefon lett a hackerek els� sz�m� c�lt�bl�ja	N�pszabads�g	2013.09.13. 19:57
Mit sem sejt�nk a vesz�lyekr�l Egyre nagyobb vesz�lyben vagyunk a neten, mert mind t�bb v�delem n�lk�li mobil eszk�zzel csatlakozunk az internetre. Ma m�r a wifih�l�zatokon is a t�mad�sok c�lpontjai vagyunk, s egyenesen trag�dia, hogy a r�nk leselked� vesz�lyekr�l mit sem tudunk. Eur�pa legnagyobb techshow-j�n, a berlini IFA ki�ll�t�son elhangzott felm�r�s egyik igen meglep� adata, miszerint tavaly a fejlett t�rs�gekben �tlagosan 3,5 internetre csatlakoz� okostelefon, tablet, laptop stb. jutott egy felhaszn�l�ra, ez a sz�m az okost�v�k �s a j�t�kkonzolok elterjed�s�vel id�nre 4,5-re emelkedett. Egyre t�bben vannak, akik teljes �rt�k� virtu�lis �letet �lnek, �m alig vannak tiszt�ban azzal, hogy az interneten t�lt�tt minden percben hackerek lesik a p�nz�ket �s a g�p�k titkos adatait – mondja Szergej Novikov, a Kaspersky Lap egyik vezet� kutat�ja, aki a c�g alap�t�ival egy�tt Moszkv�ban figyeli a net alvil�g�t: orsz�gukban tev�kenykedik a virtu�lis vil�g legt�bb rosszfi�ja. Ma m�g digit�lisan utalunk, holnap az NFC, r�vid hat�t�vols�g� r�di�s kommunik�ci�s szabv�ny r�v�n egyetlen �rint�s n�lk�l fogunk fizetni. Ma m�g csak okost�v�ket n�z�nk, holnap m�r a telefonnal vez�relj�k a funkci�it, s egy kattint�ssal v�s�rolunk meg filmet, olvasnival�t vagy b�rmilyen inform�ci�t. Az aut�nk ma m�g offline sz�m�t�g�pek sokas�g�val van tele, nincs m�r messze azonban, amikor teljes �sszek�ttet�sben lesz az internettel, s a gy�r vez�relni tudja, �m rosszabb esetben a hackerek vehetik �t felette az ir�ny�t�st. A Kaspersky egyik kutat�s�ban nemr�g 19 orsz�gban kilencezer embert k�rdezett meg szok�sair�l, s megd�bbent� adatok der�ltek ki: m�g mindig minden tizedik ember �rja fel pap�rra a jelszav�t, 35 sz�zal�ka �soha vagy alig v�ltoztatja meg a jelszav�t, s a legt�bb helyen ugyanazt a kulcsot haszn�lja, s ezek ut�n tal�n csoda-e, ha kider�l: 35 sz�zal�kuk esett �ldozatul valamilyen t�mad�snak. – Ut�bbi ar�nya ak�r l�nyegesen magasabb is lehet, ugyanis sok t�mad�sr�l a felhaszn�l� nem is �rtes�l mindaddig, am�g k�zzelfoghat� k�ra nem keletkezik – teszi hozz� Vartan Minaszjan, a Kaspersky egyik vezet� m�rn�ke. A hackerek c�lkeresztj�be ker�lt� mobil eszk�z�k legt�bbje nem kap semmilyen szoftveres v�delmet, pedig a mobiltelefon van csak igaz�n tele �rz�keny szem�lyes �s �zleti inform�ci�kkal. 2004–2010 k�z�tt m�g mind��ssze 1160 mobilra k�sz�lt rosszindulat� szoftvert azonos�tottak, m�ra 51 477-et. Ezek �rkezhetnek SMS-ben, ingyenes appokkal �s a mobilb�ng�sz�s sor�n is. 98-99 sz�zal�kuk Androidra �r�dott. Ami persze nem azt jelenti, hogy az Apple g�pek haszn�l�i ne lenn�nek vesz�lyben: a Flashbac n�vre hallgat� Mac-tr�jai t�bb mint h�tsz�zezer Mac �OS-t futtat� g�pet fert�z�tt meg a vil�gon, s Vartan figyelmeztet: azzal, hogy ezek a g�pek egyre divatosabb� v�lnak, r�ad�sul a tehet�s felhaszn�l�k k�r�ben, mindink�bb a hackerek c�lt�bl�i. – A v�rusv�delem �nmag�ban semmit sem �r. M�g az sem, ha a �PC-n teljes k�r� v�delmet haszn�lunk, ha k�zben az okostelefon �s a tablet v�dtelen. Ezek a k�sz�l�kek folyamatos kapcsolatban vannak egym�ssal, ez�rt �sszehangolt v�delm�kre van sz�ks�ge annak, aki t�bb eszk�zt haszn�l, s a felh�ben is dolgozik – magyar�zza a szakember. Erre a kih�v�sra v�laszul alkotta meg a Kaspersky a Multi Device� megold�s�t. A hat�kony v�dekez�shez ugyanakkor a felhaszn�l� is kell, mert a legt�bb t�mad�s rekl�mokkal, vonz� bannerekkel �rkezik, amelyre a felhaszn�l� r�kattint. Sok t�mad�s apell�l a hisz�kenys�gre, hogy feldobja egy �rdekes vide� megtekint�s�nek a lehet�s�g�t, majd a kattint�s ut�n egy k�perny� k�zli, hogy az csak egy speci�lis lej�tsz� megtekint�s�vel lehets�ges. – A t�j�kozatlanok bed�lnek a tr�kknek, kattintanak, s maguk t�ltik le a k�mprogramot a g�p�kre, amely ezt k�vet�en minden jelsz�be�r�st regisztr�l, s tov�bbk�ld a b�n�z�knek – magyar�zza a Kaspersky szak�rt�je. Az adathal�sz honlapokat m�g mindig rengetegen nem ismerik fel – �erre sok a p�lda Magyarorsz�gon is –, de az Apple-felhaszn�l�k jelszav�t is rendszeresen megpr�b�lj�k hamis honlapokkal kicsalni. Ami�ta a netes tartalom�rt fizet�nk, az�ta a p�nz�nk nincs biztons�gban. – Am�g csak olvasgatjuk a h�reket a k�v�z�k wifih�l�zat�n, nincs baj. De ha elkezd�nk facebookozni, levelezni, net�n banki �tutal�sokat v�grehajtani, imm�r ny�lt h�l�zaton k�ld�zgetj�k a jelszavainkat, azonos�t�inkat, ez m�r titkos�t�s n�lk�l nem vesz�lytelen. Hamarosan azonban a Kaspersky piacra dobja az ilyenkor haszn�lhat�, mobil eszk�z�kre k�sz�tett VPN titkos�t� megold�s�t, amivel ki tudjuk k�sz�b�lni ezt a vesz�lyt, amennyire csak lehet – mondja Vartan Minaszjan.
Mit sz�lsz hozz�?

Betiltja a Gmailt a francia korm�ny	ITBN	2013.09.13. 19:52
Az NSA-botr�ny miatt Franciaorsz�g megtiltja a kereskedelemben kaphat� mobileszk�z�k �s a Gmail haszn�lat�t, valamint SMS �zenetek k�ld�s�t a miniszt�riumoknak. A korm�nyzati munk�ban ezent�l kiz�r�lag kifejezetten a c�lra kifejlesztett eszk�z�ket lehet majd csak ig�nybe venni - �rja a n�met Die Welt online kiad�sa. A Jean-Marc Ayrault minisztereln�k hivatal�nak vezet�je �ltal kiadott k�rlev�l szerint hivatalos haszn�latra kiz�r�lag a francia Thales hadiipari v�llalat �ltal kifejlesztett Teorem mobiltelefon k�sz�l�ket, elektronikus levelez�sre �s adat�tvitelre pedig kiz�r�lag a titkos�tott Isis intranet h�l�zatot lehet ig�nybe venni. A francia L'Express" besz�mol�ja szerint a nemzetbiztons�gi szempontb�l legfontosabb n�gy miniszt�riumn�l, a honv�delmi, a bel�gy-, a k�l�gy- �s a gazdas�gi miniszt�riumn�l m�r 2300 darab Teorem mobiltelefon van haszn�latban. A k�sz�l�k azonban viszonylag nagy m�rete miatt nem igaz�n n�pszer� haszn�l�i k�r�ben, emellett t�relm�ket is ig�nybe veszi, mivel a biztons�gos kapcsolat l�tes�t�se is viszonylag hossz� id�t vesz ig�nybe. A k�rlev�lben a minisztereln�ki hivatal vezet�je, Christophe Chantepy hangs�lyozta, hogy a k�telezetts�g nemcsak a kifejezetten bizalmas hivatalos �gyekre vonatkozik, hanem a korm�nyzatban folytatott teljes inform�ci�cser�re. Korm�nyzati kommunik�ci�ban tilos lesz az SMS �zenetek k�ld�se, valamint minden olyan kereskedelemben kaphat� mobiltelefon haszn�lata, amelyik nincs speci�lis biztons�gi v�delemmel ell�tva. Az Anssi francia kiberbiztons�gi hivatal Herm�s k�dn�v alatt m�r 2007-ben kifejlesztett egy Windows oper�ci�s rendszeren fut� biztons�gos mobiltelefon k�sz�l�ket. Mivel azonban az�ta Edward Snowdennek k�sz�nhet�en f�ny der�lt a Microsoft �s az NSA egy�ttm�k�d�s�re, az Anssi ez�rt SecDroid n�ven egy olyan �j Android-alap� oper�ci�s rendszert fejlesztett ki, amely blokkolja a poz�ci�-inform�ci�k �s a tiltott adatok let�lthet�s�g�t.   A bel�gyminiszt�rium legt�bb dolgoz�j�t az L'Express lap �rtes�l�se szerint m�r felszerelt�k ezekkel a biztons�gos SecDroid k�sz�l�kekkel, de m�s miniszt�riumokn�l m�g nem csek�ly azoknak a minisztereknek �s alkalmazottaknak a sz�ma, akik saj�t telefonjaikat haszn�lj�k �s saj�t Google vagy Yahoo email c�meikre tov�bb�tj�k elektronikus leveleiket. Ez a gyakorlat tette lehet�v� tavaly az amerikai titkosszolg�latnak, hogy egy elektronikus lev�l mell�klet�ben elhelyezett k�malkalmaz�ssal behatoljon a francia eln�ki palota v�dett informatikai rendszer�be - �rja a Die Welt.
Mit sz�lsz hozz�?

�gyfest Emily r�vbe �rt szakmailag, mert elkezdt�k fik�zni, nyilv�nosan.......	Neon	2013.09.12. 13:59
�gy n�z ki a Dr. Csont szt�rja smink n�lk�l A Dr. Csont szt�rja, a 36 �ves Emily Deschanel a New York-i d�j�tad�r�l kiss� f�radtan �rkezett haza Los Angeles-be... A jelek szerint hossz�ra ny�lt az este, �s Emily minden bizonnyal nem aludt t�l sokat a rangos esem�nyt k�vet�en. A rep�l��tt�l meggy�t�rve, est�lyi ruh�j�val a kez�ben �rkezett haza, hogy �jra l�thassa egy�ves kisfi�t, Henry-hez �s f�rj�t, David Hornsbyt. Ilyen volt teljes harc d�szben... k�p: Northfoto   ...�s ilyen m�snap reggel:   k�p: Northfoto
Hozz�sz�l�sok (1)

A h�sz legnagyobb tudom�nyos k�rd�s	ANGE	2013.09.09. 09:40
Mib�l �ll a vil�gegyetem �s vajon egyed�li �l�l�nyek vagyunk benne? Hogyan alakult ki az �let a F�ld�n? �s vajon kialakult-e m�shol? – Ezek a tudom�ny legnagyobb �s legfog�sabb k�rd�sei k�z� tartoznak. Az univerzummal, az emberi �lettel kapcsolatos legnagyobb k�rd�sek olyannyira alapvet�ek, hogy mindenkit izgatnak. Kiben ne mer�lt volna m�r fel, hogy vajon elk�pzelhet�-e, hogy t�nyleg egyed�li lak�i vagyunk ennek a vil�gegyetemnek. Vagy ak�r az, hogy van-e valami a vil�gegyetemen k�v�l? Esetleg az, hogy kialakulhatott-e egy v�letlen folyt�n a f�ldi �let? – M�g laikusk�nt mindezeken csak h�tborzongva spekul�lunk, a tudom�nyos kutat�s szint�n felteszi ezeket a k�rd�seket, �s a maga m�dszerei szerint igyekszik �ket meg is v�laszolni 1. Mib�l �ll a vil�gegyetem? A csillag�szoknak egy igen kellemetlen probl�m�val kell szemben�zni�k: val�j�ban nem tudj�k, hogy mib�l �ll az univerzum 95 sz�zal�ka. Ugyanis a sz�munkra oly ismer�s atomokb�l csak az igen szer�ny 5 sz�zal�ka �ll. Az elm�lt nyolcvan �v kutat�sai sor�n az v�lt csak vil�goss�, hogy az a nem elhanyagolhat� 95 sz�zal�k k�t, igen hom�lyos dologb�l �ll: s�t�t anyagb�l (23 sz�zal�k) �s s�t�t energi�b�l (72 sz�zal�k). El�bbinek a l�tez�s�r�l m�r 1933 �ta tudunk, pedig igen nehezen figyelhet� meg csillag�szati m�szerekkel, ugyanis semmilyen elektrom�gneses sug�rz�st nem bocs�t ki, �s nem is nyel el. L�tez�s�re a gravit�ci�s hat�s�b�l k�vetkeztetnek a tud�sok: �gy m�k�dik, mint egyfajta „ragaszt�”, amely a galaxisokat egym�shoz k�ti. A s�t�t energia pedig az eg�sz vil�gegyetemben jelen van, �s antigravit�ci�s hat�st fejt ki. A s�t�t energia l�tez�s�vel magyar�zz�k azt, hogy a vil�gegyetem gyorsulva t�gul.   Tov�bb…
Mit sz�lsz hozz�?

Minden k�dhoz van kulcs, avagy �ljenek az �sszesek�v�s elm�letek!!!!!!!!!!!!!	Fot�: REUTERS - Michaela Rehle	2013.09.07. 13:18
Minden k�dhoz van kulcs Adatgy�jt�si botr�ny: Vissza is �thet az NSA-program – A m�dszerr�l m�g k�rdezni sem szabad Az amerikai titkosszolg�latok k�pesek felt�rni a legt�bb, az �tlagos felhaszn�l�k �s internetes c�gek �ltal haszn�lt titkos�t�st – der�l ki az Oroszorsz�gba menek�lt Edward Snowden �ltal kisziv�rogtatott titkos dokumentumokb�l.                     Eddig kulcsfontoss�g� volt a nagy webes �ri�sok, mint a Google, a Facebook vagy a Skype sz�m�ra, hogy biztos�ts�k r�la felhaszn�l�ikat: adataik biztons�gban vannak,mert azokat titkos�tva tov�bb�tj�k az interneten. �m a brit The Guardian, az amerikai The New York Times (NYT) �s a szint�n amerikai ProPublica nonprofit oknyomoz� weblap �ltal k�zz�tett adatokb�l kit�nik, hogy a leggyakrabban haszn�lt titkos�t�si rendszerek (PGP, VPN, SSL) nem jelentenek gondot az amerikai Nemzetbiztons�gi �gyn�ks�g (NSA) sz�m�ra. A kor�bbi Snowden-dokumentumokb�l m�r kider�lt, hogy az amerikai titkosszolg�latok folyamatosan figyelik az internetes k�belek adatforgalm�t, azt �sszegy�jtik, majd az �ket �rdekl� adat titkos�t�s�t – hatalmas sz�m�t�g�pes er� bevet�s�vel – felt�rik. Most azonban kider�lt: erre sincs sz�ks�g, vagy csak nagyon ritk�n, mert egy imm�r t�bb mint t�z�ves titkos program seg�ts�g�vel egyszer�en dek�dolnak szinte b�rmit, amit akarnak. Azaz sokkal t�bbet �s k�nnyebben, mint eddig gondoltuk. A t�rt�net a kilencvenes �vekre ny�lik vissza, amikor Bill Clinton korm�nya azt javasolta, az NSA kapjon hozz�f�r�st minden titkos�t�si kulcshoz a nemzetbiztons�g �rdek�ben. Ebben a vit�ban akkor a titkos szolg�lat alulmaradt, �m azonnal �gy d�nt�tt: ha nem kapott kulcsot, majd szerez. A probl�ma pedig egyre �get�bb volt, hiszen az internetkorszak elej�n m�g csak a korm�nyok, katon�k, diplomat�k haszn�ltak titkos�t�st, �m a 2000-es �vekre ez �ltal�nosan elterjedt lett. Titkos�tott csatorna biztos�tja, hogy ne lopj�k el online bankol�s k�zben az adatainkat. A kis lakat, illetve a „https” jelz�s a beh�vott internetes oldal c�me el�tt jelzi: r�b�zhatjuk adatainkat a weboldalra. A Snowden-akt�k szerint az �vi 250 milli� doll�ros, szigor�an titkos program 2010-ben hozott �tt�r�st. Az NSA egy�bk�nt sokf�le technik�t haszn�l arra, hogy megfejtse a titkos�t�sokat. A sztorit publik�l� h�rom lap besz�mol r�la: egyes internetes c�gek �nk�nt adt�k �t a kulcsot a titkos�t�si rendszer�kh�z, m�sokat r�k�nyszer�tettek. Volt, aki nem akart egy�ttm�k�dni, az � sz�m�t�g�peikbe egyszer�en bet�rtek, �s ellopt�k a kulcsot. Olyan is volt, akit arra k�nyszer�tettek, hogy eleve �gy �p�tse ki a rendszert, hogy abba az NSA belel�sson. Amihez pedig nem f�rnek hozz�, arra m�g mindig ott vannak a szupersz�m�t�g�pek, amelyek felt�rik a k�dol�st, ha nagyon kell. Snowden, aki a Guardian honlapj�n chatelt az olvas�kkal, azt �ll�tja: a helyesen v�grehajtott, er�s titkos�t�st az NSA sem tudja feloldani. Persze ez sem garancia. A 30 �ves, egykori szerz�d�ses NSA-alkalmazott szerint az �gyn�ks�gnek gyakran fel sem kell t�rnie az �zenetet, mert k�zvetlen�l a c�lpont sz�m�t�g�p�be f�rk�zik be, ahol m�g a titkos�t�s el�tt megszerzi az adott sz�veget. Az NSA teh�t szinte b�rmit el tud olvasni, azonban enn�l is messzebb tekint: 2013-ban a dokumentumok szerint az a c�lja, hogy a legfontosabb optikai k�beleken �s internetes csom�pontokon �t foly� adatokat ne kelljen �sszegy�jtenie, majd az „�rdekes” darabok titkos�t�s�t felt�rnie, hanem gyakorlatilag azonnal dek�dolja �s sz�rje �ket. Az interneten naponta �raml� adat mennyis�ge egy�bk�nt nagy fejt�r�st okoz az amerikaiaknak is: a legnagyobb adatk�zpontokban sincs akkora kapacit�s, amellyel a feldolgoz�sig mindent t�rolni tudn�nak. Az NSA szerint ez a program olyan hatalmas el�nyt jelent sz�m�ra a riv�lis titkosszolg�latokkal �s orsz�gokkal, p�ld�ul K�n�val �s Oroszorsz�ggal szemben, hogy titokban tart�sa alapvet� fontoss�g�. �s mivel sok titkos kulcsot nem leg�lis m�don szereztek meg, a brit testv�rszervezetnek, a GCHQ-nak k�ld�tt le�r�sban hangs�lyozz�k: a Bullrun k�dnev� program sikeres k�dt�r�seinek forr�s�r�l, m�dszereir�l m�g k�rdezni sem szabad. Az NSA-nak egy�bk�nt 1952 �ta feladata a k�dt�r�s. En�lk�l nem lehet k�mkedni, p�ld�ul a sz�riai vezet�s kommunik�ci�j�t sem tudt�k volna megfejteni a k�zelm�ltban, hogy megbizonyosodjanak r�la, Aszad emberei vetett�k be a puszt�t� vegyi fegyvereket. �pp ez�rt a h�rszerz� �gyn�ks�gek arra k�rt�k a sztorin dolgoz� h�rom lapot, hogy ezt az inform�ci�t ne hozz�k nyilv�noss�gra, mert ennek hat�s�ra a lehallgat�sok k�lf�ldi c�lpontjai esetleg m�s, er�sebb titkos�t�sra v�ltanak. A NYT azt �rja: az�rt d�nt�ttek m�gis a publik�l�s mellett (n�h�ny inform�ci�t kihagyva, a dokumentumokban feket�vel felismerhetetlenn� t�ve), mert szerint�k fontos, hogy nyilv�nos vita induljon err�l a programr�l. A Guardian egy�bk�nt 50 ezer dokumentumot osztott meg k�t partner�vel. A brit napilap m�r kor�bban bejelentette: az�rt d�nt�tt �gy, mert az USA alkotm�ny�nak els� kieg�sz�t�se nagyobb v�delmet biztos�t a sajt�nak, mint a brit t�rv�nyek, amelyekkel m�g publik�l�s el�tt meg lehet akad�lyozni egy-egy inform�ci� nyilv�noss�gra ker�l�s�t. �m az NSA-program szak�rt�k szerint vissza is �thet. A Johns Hopkins Egyetem kriptogr�fiaprofeszszora, Matthew D. Green a The New York Timesnak �gy nyilatkozott: ha a titkosszolg�lat k�r�s�re „h�ts� ajt�t” �p�tenek egy titkos�t�si rendszerbe, akkor az alapvet�en meggyeng�l. Azaz nem biztos, hogy csak az NSA, hanem m�s titkosszolg�latok, b�n�z�k is megtal�lhatj�k azt. A Guardiannek nyilatkoz� Bruce Schneier, a Harvard Egyetem kutat�ja szerint az interneten a titkos�t�s a bizalom alapja. �s mivel az eg�sz internet a bizalomra �p�l, annak meggyeng�t�s�vel az NSA a vil�gh�l� eg�sz fel�p�t�s�t �ssa al�. Paul Kocher, aki az SSL-titkos�t�s egyik kidolgoz�ja volt, �gy nyilatkozott az amerikai lapnak: a h�rszerz�k sok�ig agg�dtak amiatt, hogy �r�kre hom�lyban maradnak el�tt�k a titkos�tott adatok, de ma m�r azonnal, folyamatosan �s teljes k�r�en meg tudnak figyelni b�rmilyen adatforgalmat. „Ez a k�mked�s aranykora” – mondta.
Mit sz�lsz hozz�?

De sk�t! 350 forintot k�lt�tt lagzij�ra a sk�t p�r!	Neon	2013.09.07. 13:07
Mind�ssze egyetlen fontot - 350 forintot - k�lt�tt lakodalm�ra egy sk�t p�r. A sz�k�s k�lts�gvet�s ellen�re 70 vend�ggel rendezt�k meg az esk�v�t egy romantikus helysz�nen, volt �tel, ital, esk�v�i torta, vir�g �s �l�zene is.   A v�leg�ny, a 39 �ves Sid Innes dalszerz�-�nekes �s a 36 esztend�s menyasszony, Georgina Porteous is m�v�sz. Egyik�k sem akart rongyr�z�s esk�v�t �s lakodalmat, feleslegesnek tartott�k a nagy felhajt�st. Azt ugyan nem �szt�k meg, hogy befizess�k a 70 fontos adminisztr�ci�s k�lts�get, de a szertart�s �s a vigass�g val�ban csak egyetlen fontjukba ker�lt, nem �gy mint a brit �tlagp�roknak, akik 20 ezret - 7 milli� forintot - k�ltenek a "nagy napra". A fot�s is haver volt - k�p: a p�r priv�t fot�ja Az 1 font a menyasszonyi ruha �ra volt, ennyi�rt vett�k haszn�ltan. A lakodalmat a p�r h�za m�g�tti pajt�ban tartott�k, amelyet maguk d�sz�tettek fel, megk�rt�k a vend�geket, hogy vigyenek �telt �s italt, a lelkip�sztor ingyen v�llalta a szertart�st, a menyasszony apja szaxofonozott, a h�romemeletes esk�v�i tort�t pedig a menyasszony nagyn�nje s�t�tte. A jegygy�r�re sem adtak ki egy pennyt sem: a menyasszony faragta �ket a h�zuk k�r�l tal�lt agancsb�l. "Nagyszer�en telt a nap. Sokan azt mondt�k, ez volt �let�k legjobb menyegz�je" - lelkendezett a Daily Mail-nek az �jdons�lt feles�g. A p�r a l�nyk�r�s helysz�n�re, Berlinbe megy n�sz�tra, melyre terveik szerint t�bbet k�ltenek. Sosem �rtett�k a felv�g�s lagzikat, amelyre �vekig k�sz�lnek, �s amely milli�kba ker�l, �gyhogy a sk�t p�r term�szetk�zeli "sk�ts�ga" p�lda�rt�k� sz�munkra!
Mit sz�lsz hozz�?

Kl�mav�ltoz�s	Piac&profit	2013.09.07. 09:36
Itt a mediterr�n kl�ma �s tov�bbi h�s�g j�n Az idei volt az elm�lt sz�z �v tizedik legforr�bb nyara �s csapad�k is j�val kevesebb esett a kellet�n�l. Lassan val�s�gg� v�lik a kl�makutat�k j�slata: mediterr�n lesz Magyarorsz�g kl�m�ja. Egyenl�tlenebb� v�lik a csapad�keloszl�s, t�bb �s forr�bb h�hull�m lesz ny�ron. Lesz forr�s�g �s sz�razs�g – gondban a mez�gazdas�g – K�p: Pixabay Az orsz�gos �tlagban hozz�vet�leg 1,5 Celsius-fokkal melegebb volt a megszokottn�l, ezzel 1901 �ta az idei a tizedik legmelegebb az idei ny�r, amely kiemelked�en napf�nyes is volt – k�z�lte az Orsz�gos Meteorol�giai Szolg�lat (OMSZ). A ny�ri orsz�gos �tlagh�m�rs�klet 21,2 fok volt, �s k�l�n-k�l�n mindh�rom h�nap is melegebb volt, mint a norm�l�rt�kek, amelyeket az OMSZ az 1971-2000 k�z�tti id�szak �tlag�b�l sz�m�tja ki. Ez az id�szak el�g hossz� ahhoz, hogy haszn�lhat� legyen Magyarorsz�g �ghajlat�nak �ltal�nos jellemz�s�re. A ny�ri id�j�r�s mindink�bb mediterr�n jelleg�, egyre jobban hasonl�t Firenze, vagy Torino id�j�r�s�ra. A norm�l j�niusi orsz�gos �tlagh�m�rs�klet 18,7, a j�liusi 20,38, az augusztusi 20,03 fok. Ehhez k�pest j�niusban 19,4, j�liusban 22,18, m�g az augusztusban 22,03 fokos orsz�gos �tlagh�m�rs�kletet m�rtek. Az augusztusi �tlag�rt�k 2 fokkal volt magasabb a norm�ln�l, ezzel az idei augusztus a hetedik legmelegebbnek sz�m�t 1901 �ta. A meteorol�giai szolg�lat ny�ri napnak azt nevezi, amikor a maximum h�m�rs�klet el�ri, illetve meghaladja a 25 fokot. Ilyenb�l egy ny�ron �ltal�ban 56 van, most viszont a h�rom h�nap alatt 68 igazi ny�ri napot jegyeztek fel. H�s�gnapnak azt nevezik, amikor a legmagasabb h�m�rs�klet legal�bb 30 fok. Ilyen napb�l a szok�sos 18 helyett 32 volt az idei ny�ron. Mindezeken fel�l a kor�bbi �vekhez k�pest a legszembet�n�bb k�l�nbs�g a forr� napok sz�m�ban ad�dott. Az id�n nyolc olyan nap volt, amikor a h�m�rs�kleti maximum el�rte vagy meghaladta a 35 fokot, m�g a harminc�ves �tlag mind�ssze egyetlen nap. A nyolc forr� napb�l �t augusztusban volt. J�niusban, j�liusban �s augusztusban is t�bb olyan nap volt, amikor a napi legmagasabb minimum- �s maximum h�m�rs�kleti rekord is megd�lt. Az �v elej�n viszont m�g az �tlagosn�l sokkal h�v�sebb �s csapad�kosabb id�j�r�s miatt agg�dhattunk, amely miatt minden id�k legnagyobb �rvize vonult le a Dun�n. M�sodik helyen az �r�k-rangsorban Orsz�gos viszonylatban a 2013-as ny�r legnagyobb h�m�rs�kleti �rt�kei mindh�rom h�napban sorra a m�sodik helyen v�geztek az “�r�k-rangsorban”. P�ld�ul az augusztus 8-�n, Gy�rh�z tartoz� Lik�cson jegyzett 40,6 fokos napi maximum h�m�rs�klet az id�sorok kezdete �ta a 2. augusztusi �s egyben a 2013 nyar�n m�rt legmagasabb maximum h�m�rs�klet. Mint �rt�k, a ny�r legmagasabb napi �tlagh�m�rs�kleteit j�lius v�g�n, augusztus elej�n m�rt�k. A meteorol�giai szolg�lat ennek kapcs�n felid�zte, hogy az orsz�gos tiszti f�orvos j�lius 24-�n m�sodfok�, 25. �s 29. k�z�tt harmadfok� int�zked�se l�pett �letbe a h�s�g miatt. Augusztus 2. �s 5. k�z�tt is a m�sodik fokozat, vagyis h�s�griaszt�s, majd 6. �s 9. k�z�tt ism�t a harmadik fokozat, vagyis h�s�griad� volt �rv�nyben. A legmagasabb fok�, piros figyelmeztet�s 11 napon volt �rv�nyben, k�t napon, augusztus 7-�n �s 8-�n az eg�sz orsz�gban. A meteorol�giai szolg�lat hangs�lyozta, hogy h�s�gperi�dusok r�gebben is voltak, ugyanakkor “az ut�bbi k�t �vtizedben rendszeress� v�lt az el�fordul�suk”. Az OMSZ klimatol�giai adatb�zis�ban v�gzett elemz�sek szerint a ny�ri k�z�ph�m�rs�klet emelkedett legink�bb a m�lt sz�zad eleje �ta, amely a h�s�ghull�mok s�r�bb el�fordul�s�ban is megmutatkozik. Hosszabb, gyakoribb h�hull�mok Az Orsz�gos Meteorol�giai Szolg�lat k�t region�lis kl�mamodellj�nek eredm�nyei alapj�n a “h�hull�mos” napok �ves sz�ma a referencia-id�szaknak sz�m�t� 1961-1990 �tlag�rt�keihez k�pest a sz�zad k�zep�re (2021-2050) v�rhat�an orsz�gos �tlagban 8-24 nappal n�vekedni fog. Ez a n�veked�s azonban nem jelenti azt, hogy az elk�vetkez� �vekben nem lesznek az �tlagn�l h�v�sebb nyarak – a term�szetes v�ltoz�konys�g – tov�bbra is az �ghajlatunk jellemz�je marad. Cs�kken a komfortos napok sz�ma Az OMSZ megfigyel�sei szerint az �ghajlat v�ltoz�s�val p�rhuzamosan a komfortkl�ma, a h��rzet is v�ltozik. Az OMSZ-n�l foly� kutat�sok szerint az elm�lt �vtizedekben az emberi szervezet sz�m�ra “meleg terhel�st jelent�” napok el�fordul�si gyakoris�ga n�vekedett. Mindek�zben a h�m�rs�kleti szempontb�l komfortos napok ar�nya ha lass� �temben is, de cs�kken. Az emberi szervezet az ilyen n�vekv� “meleg stresszt” nehezen viseli. K�l�n�sen a vesz�lyeztetett csoportok (id�skor�ak, csecsem�k, sz�v- �s �rrendszeri betegs�gben szenved�k, cukorbetegek) sz�m�ra vesz�lyes a n�vekv� sz�m� h�s�gperi�dus. �gy �lj�k t�l a k�nikul�t a munkahelyen! A h�s�ghull�mok hossza is emelkedett az elm�lt �vekben. Az ilyen napok sz�m�t tekintve az els� helyen az 1994-es, a m�sodik helyen a tavalyi �v �ll. Az id�n �s 2007-ben egyar�nt 8 napos h�s�ghull�m a harmadik leghosszabbnak sz�m�t a hossz� h�s�ghull�mok k�z�tt. 2007-t�l kezd�d�en az �sszes ny�ri id�szak az els� 15 legmelegebb ny�r k�z�tt kapott helyet. Orsz�gos �tlagban 1901-t�l kezd�d�en Magyarorsz�gon a 2003-as ny�r volt a legmelegebb, melyet a 2012-es, majd a 2007-es ny�r k�vet – �rta a meteorol�giai szolg�lat. A m�lt sz�zad elej�t�l tekintve �vente �tlagosan 5 nappal t�bb “h�hull�mos napot” tapasztaltak Magyarorsz�gon. A vizsg�latok sor�n megfigyelt�k: a legmagasabb, harmadfok� h�s�griad� krit�rium�t a 19. sz�zad elej�n csak ritk�n haladt�k meg a h�m�rs�kleti �rt�kek, az elm�lt k�t �vtizedben viszont rendszeress� v�ltak. R�ad�sul nemcsak a h�m�rs�kletek emelkedtek, hanem a h�s�ghull�mok hossza is. Nagyj�b�l feleannyi es� esett a ny�ron, mint �ltal�ban Az id�n ny�ron a csapad�kmennyis�g valamivel t�bb, mint fele volt az �tlagosnak. T�bb telep�l�sen eg�sz j�liusban egy�ltal�n nem esett az es�, V�lhet�en a nyarak 1901 �ta vezetett rangsor�ban az idei ny�r a csapad�kmennyis�g tekintet�ben is a legsz�razabb ny�ri id�szakok k�z�tt foglal majd helyet. A meteorol�giai szolg�lat adatai szerint orsz�gos �tlagban az id�n egyik ny�ri h�napban sem �rte el a lehullott csapad�kmennyis�g a norm�l�rt�ket. Kisz�r�tja az agr�riumot az asz�ly A sz�zmilli�rd forintot is el�ri az asz�ly miatt a mez�gazdas�gban elszenvedett vesztes�g. A j�liusi–augusztusi h�s�g �s sz�razs�g els�sorban a napraforg�- �s a kukoricatermeszt�k sz�m�ra okozott vesztes�get, de komoly kies�st szenved el a z�lds�g-gy�m�lcs �gazat is. Az arat�snak viszont kedvezett az id�j�r�s. A legt�bb es�, 57,63 millim�ter j�niusban hullott. Ebben a h�napban a j�nius norm�l�rt�k kicsivel t�bb, mint 80 sz�zal�ka hullott. A j�lius orsz�gszerte rendk�v�li csapad�khi�nnyal z�rult. Sz�mos telep�l�sen az eg�sz h�napban egy�ltal�n nem, vagy csak nagyon kev�s es� esett. Ezzel 1901 �ta az idei volt a harmadik legsz�razabb j�lius. Orsz�gosan �sszesen 17,26 millim�ter csapad�k hullott.
Mit sz�lsz hozz�?

A vil�g legnagyobb vulk�nj�t fedezt�k fel a Csendes-�ce�n alatt	Heti V�lasz	2013.09.07. 09:34
A vil�g legnagyobb vulk�nja lappang a Csendes-�ce�n alatt egy amerikai tanulm�ny szerint. A Tamu-fen�khegy egy gig�szi domb, amely mellett elt�rp�l a hawaii Mauna Loa, az eddigi cs�cstart� is. Csup�n 25 sz�zal�kkal kisebb a galaxis legnagyobb vulk�nj�n�l, a Marson tal�lhat� Olimpia-hegyn�l. �gy v�lj�k, a t�zh�ny�k eddig ismeretlen oszt�ly�val van dolgunk. Lejt�i annyira lank�sak, hogy rajtuk �llva neh�z eld�nteni, merre van lefel� - magyar�zta William Sager, a Houstoni Egyetem geol�gusa, a tanulm�ny szerz�je. A Tamu 650 kilom�ter sz�les, �m csak n�gy kilom�ter magas. Jap�nt�l d�lkeletre ter�l el az �szaki sz�less�g 30-34 foka, �s a keleti hossz�s�g 154-160 foka k�z�tt. A korai kr�ta f�ldt�rt�neti korban n�h�ny milli� �ven �t m�k�d�tt, �s k�r�lbel�l 144 milli� �vvel ezel�tt hunyt ki - id�zte a Live Science tudom�nyos-ismeretterjeszt� h�rport�l a Nature Geoscience c�m� szaklapban megjelent tanulm�nyt. �gy t�nik, m�s nagy vulk�nokhoz hasonl�an a Tamu-hegynek is a k�zponti t�lcs�re l�vellte a l�v�t a sz�les, lank�s hegyoldalakra. A bizony�t�kok f�ldreng�stani m�r�sekb�l �s kutat�haj�k �ltal �veken �t gy�jt�tt l�vamint�kb�l sz�rmaznak. A szeizmikus hull�mok mutatj�k a t�zh�ny� tetej�r�l leereszked� l�vafolyamokat. A hegytet�n t�bb kaldera, vagyis kr�terhez hasonl� horpad�s lehet, amelyet a vulk�n kirobban�sa �s �sszeroskad�sa alak�tott ki. "Alakjuk a Mauna Loa cs�cs�nak hossz�, egybeolvad� kr�tereire eml�keztet" - tette hozz� Sager. Mindeddig �gy gondolt�k, a Tamu-fen�khegy az �szaknyugat-Csendes�ce�ni Nagymedenc�ben fekv� Satszkij-h�t r�sze. Ezek a tengerfen�ki fenns�kok nagy t�meg� l�vaoszlopok, amelyek keletkez�s�r�l jelenleg is vitatkoznak a tud�sok. Egyes elm�letek szerint tektonikus lemezek hat�rair�l van sz�, amelyek utat engednek a f�ldk�reg alatti k�penyb�l el�t�r� foly�kony magm�nak. A Saatszkij-h�t ott keletkezhetett, ahol h�rom f�ldlemez elt�volodott egym�st�l. „K�nnyen lehet, hogy az �ce�n felsz�ne alatt m�g nagyobb vulk�nok v�rnak a felfedez�sre, �m ott a m�lyben val�ban neh�z megtal�lni �ket" - magyar�zta Sager. A v�z alatti fenns�kok a F�ld leghatalmasabb l�vaoszlopai. Az ilyen m�rt�k� l�va�ml�s kl�mav�ltoz�ssal �s a fajok t�meges pusztul�s�val j�rt. A Tamu-fen�khegy t�mege �nmag�ban meghaladja a 2,5 milli� k�bkilom�tert, �s kiterjed�se hatalmasabb, mint a Brit-szigetek vagy �j-Mexik�. A kutat�haj�k m�r�sei alapj�n gig�szi m�retei ellen�re sem val�sz�n�, hogy a Tamu valaha is kiemelkedett a v�zb�l. A hegycs�cs ma 1980 m�terrel a v�zfelsz�n alatt tal�lhat�. A vil�g legnagyobb vulk�nja az�rt tudott rejtve maradni, mert olyan v�kony �ce�ni k�rgen �ll, mely nem tudja megtartani a s�ly�t. „A Satszkij-h�t annyira v�kony k�rgen alakult ki, hogy alapvet�en lebeg a v�zt�meg �s az alatta megh�z�d� k�zetek k�z�tt. Ez�rt gondoljuk, hogy a Tamu-fen�khegy nagyobb r�sze a f�ldk�penyben helyezkedik el. A hawaii vulk�nok vastag f�ldk�rgen t�rtek ki, ez pedig olyan, mintha egy tutajba kapaszkodn�nak. A tutajra t�maszkodnak, �s m�k�d�s�kkel lenyomj�k azt" - mondta Sager. Koll�g�ival �vtizedet �ta tanulm�nyozza a Satszkij-h�tat tengerm�lyi fenns�kok titkait kutatva. H�sz �vvel ezel�tt Sager kor�bbi munkahely�r�l, a Texasi A&M Egyetem (TAMU) r�vid�t�s�r�l nevezt�k el a hegyet.
Mit sz�lsz hozz�?

�s nem csak �n gondoltam �gy.............	FEMINA	2013.08.29. 21:05
Kiakadtak a rajong�k! M�r minden f�rumon a sz�n�szt t�madj�k Hatalmas botr�nyt kavart, hogy Ben Afflecket k�rt�k fel Batman szerep�re a folytat�sban. Pet�ci�t ind�tottak Ben Affleck ellen, ugyanis a rajong�knak egy�ltal�n nem tetszik az az �tlet, hogy a sz�n�sz legyen az �j Batman. Bar�tja, Matt Damon viszont teljes mellsz�less�ggel ki�ll mellette, b�r azt bevallotta, nem j�tszan� el Robin szerep�t Affleck mellett. Mint ahogy a Femina is meg�rta j�liusban, Christian Bale bejelentette, hogy nem h�zza fel t�bbsz�r a denev�rember jelmez�t, mert szerinte t�bbet m�r nem lehet kihozni a karakterb�l. Tiltakoznak ellene Ben Affleck azut�n ker�lt a k�pbe, hogy a st�di� bejelentette, Az ac�lember folytat�s�ban Superman �s Batman egym�s ellen fog harcolni, �m ehhez kellett egy f�szerepl� is. Azt egyel�re nem tudni, mi�rt a barna sz�n�sz jutott a producerek esz�be, annyi azonban bizonyos, hogy a v�laszt�suk bejelent�se ut�n percekkel m�r tiltakoz�k hada jelent meg a f�rumokon, �s egy honlap pet�ci�t ind�tott a sz�n�sz ellen. - Affleck sz�n�szi k�pess�ge m�g csak meg sem k�zel�ti Christian Bale-�t, nem fogja j�l elj�tszani a szerepet. Nem egy er�teljes alkat, �s nem is el�g megf�leml�t� ahhoz, hogy Batmant alak�tsa. Daredevil, a fenegyerek c�mszerep�ben pocs�k volt, �s t�vol van att�l, hogy szuperh�s legyen. K�rem, tal�ljanak valaki m�st - �rt�k. Ezzel a v�lem�nnyel �rtett egyet a szakma is, ugyanis a Daredevil�rt �s a Gengszer rom�nc c�m� filmj��rt 2004-ben Arany M�lna-d�jat kapott. Sz�v� tette, ami�rt fizikailag nem kapta meg, ez�rt Larry King showj�ban �tny�jtott�k neki, amit � azonnal ripity�ra is t�rt. A mostani tiltakoz� felh�v�st a Batman-beli szerepl�se ellen alig k�t nap alatt t�bb mint 53 ezren �rt�k al�. A kommentel�k k�z�tt volt, aki megjegyezte, hogy Affleck "meg fogja semmis�teni Batman �r�ks�g�t. K�rem, hozz�k vissza Christian Bale-t." V�ge lenne a karrierj�nek Nemcsak a rajong�k, de a kritikusok is kiakadtak a v�laszt�son, t�bben Affleck �rtelmi k�pess�geire apell�lnak, mondv�n, a 41 �ves sz�n�sznek tudnia kell, hogy ha egy ekkora ikon szerep�ben mond cs�d�t, az a sz�n�szi karrierje v�g�t is jelentheti egyben. Ezt � tal�n nem is igen b�nn�, hiszen rendez�k�nt �s forgat�k�nyv�r�k�nt sikert sikerre halmoz, gondoljunk csak a Good Will Huntingra vagy �ppen a tavalyi Argo-akci�ra. Matt Damon, a sz�n�sz-rendez� legjobb bar�tja azonban azt nyilatkozta, eg�sz biztos benne, hogy Affleck remekelne a szerepben. Att�l azonban elz�rk�zott, hogy � j�tssza a denev�rember jobbkez�t, Robint. - Valamennyivel id�sebb vagyok, mint Ben, �gy nem tudn�m elj�tszani a szerepet. Soha nem hallottam m�g olyanr�l, hogy Batman �s Robin hasonl� korban lett volna. Robin sokkal fiatalabb - indokolta a d�nt�s�t. A tervek szerint a j�v� �vben kezdik meg a Supermant �s Batmant egy�tt szerepeltet� film forgat�s�t, �s az egyel�re c�m n�lk�li alkot�st 2015. j�lius 17-�n mutatj�k be a mozikban. /11 A f�bb szerepekben Affleck mellett Az ac�lember szerepl�i fognak felt�nni, Henry Cavill, aki Supermant alak�tja, tov�bb� Amy Adams, Laurence Fishburne �s Diana Lane. A forgat�k�nyvet David S. Goyer, Az ac�lem
Mit sz�lsz hozz�?

Cic�soknak...............	NEON	2013.08.28. 19:43
Macska zuhant az aut�ra az �gb�l, ami tilosban �llt Komoly k�rt tett egy aut�ban egy macska Oroszorsz�gban, mert  r�zuhant egy �t�dik emeleti lak�sb�l, �m a kocsi szab�lytalanul parkolt, �gy az �llat gazd�j�nak nem kell a jav�ttat�s teljes �sszeg�t �llnia.   A balesetb�l m�g a macska ker�lt ki a legjobban: v�rzett ugyan a pof�ja �s megijedt, de am�gy kutya baja. Nem �gy mint a kocsinak. Az aut� teteje behorpadt, visszapillant� t�kre elt�rt, sz�lv�d��vege megrepedt �s karmol�sok miatti karcol�sok is cs�f�tj�k - olvashat� a RIA Novosztyi orosz h�r�gyn�ks�g honlapj�n. A jav�t�s 23 ezer 900 rubelbe (154 ezer forint) ker�lt, amelyet az aut� tulajdonosa a macska gazdasszony�n be akart hajtani. Per lett az �gyb�l, amelynek v�geredm�nyek�nt a cseljabinszki ter�leti b�r�s�g h�tf�i k�zl�se szerint �gy �t�lt, hogy a macska gazd�j�nak fizetnie kell, �m nem a teljes jav�ttat�st. A b�r� h�sz sz�zal�kkal cs�kkentette az �sszeget, mert az aut� tulajdonosa tilosban parkolt.
Mit sz�lsz hozz�?

Kuty�soknak........	N�pszabads�g	2013.08.28. 19:42
�let az Illatos �ton Szit�l az es�, sz�rke, borong�s napunk van. M�r kint hallani a kuty�k ugat�s�t. Meg�llunk a ker�t�s el�tt, nagy leveg�t vesz�nk, �s bel�p�nk a telepre. Mosolyg�s arcok fogadnak, egy csal�d �ll az �p�let el�tt. Ma �j taggal b�v�l a fam�lia, lett egy kuty�juk, hazavisznek valakit az Illatos �tr�l. Rengeteg, szomor� tekintet� kutya, borzalmas k�r�lm�nyek, siralomh�z – tal�n ezek jutnak el�sz�r az ember esz�be az Illatos �t hallat�n. Pedig a F�v�rosi �nkorm�nyzati Rend�szeti Igazgat�s�g  �llateg�szs�g�gyi Szolg�lat�nak Illatos �ti telepe nem ilyen. Lehangol�, persze, l�tni, mennyi n�gyl�b� v�r gazd�ra, k�z�l�k sokan bizalmatlanok, megszenvedt�k az emberrel val� kapcsolatot. M�s �llatok kifejezetten bar�ts�gosak, �r�mmel j�nnek az ember fel�, a k�lyk�k pedig el vannak foglalva egym�ssal, a kennelben j�tszanak, h�zz�k egym�s f�l�t, ugr�lnak, azt teszik, amit egy �tlagos k�ly�kkutya szokott. – �vente k�r�lbel�l 3000-3500 kutya ker�l be ide – mondja Dr. Mikesy Levente �llatorvos, az �let az Illatoson c�m� blog szerz�je.  – �k az egyik kedvenceim. Az erd�ben �ltek, �r farkas kever�kek lehetnek. Gy�ny�r�ek, nem? – mutat egy testv�rp�rra. Kinyitja a kennel ajtaj�t, a kuty�k szeme ragyog a boldogs�gt�l. B�jnak hozz�, d�rg�l�znek. – Most nincsenek sokan, �gyhogy ezen az oldalon a kuty�knak van egy kinti �s egy benti helye is, szabadon m�szk�lhatnak – mutatja Dr. Mikesy. – Olyan j� lenne, ha nem kellene elszakadniuk egym�st�l, ha valaki mindkettej�ket hazavinn� – mondta tal�lkoz�sunkkor, azt�n �gy is lett. E sorok �r�sakor a csod�s k�llem�, intelligens tekintet� kuty�k egy hatalmas kertben vannak valahol, �s m�r nem csak egym�shoz, hanem gazd�jukhoz is ragaszkodnak. –  Mes�lni akartam. Mikor elkezdtem itt dolgozni, tavaly �prilisban, minden napra jutott valami. Hazamentem, elmes�ltem a csal�domnak, id�vel pedig �gy d�nt�ttem, elkezdek blogot �rni – mondja az �llatorvos, aki mag�nemberk�nt �rja le a telepen t�rt�nteket. Van, hogy egyszer�en megosztja az olvas�kkal, mi t�rt�nt egy adott napon, m�skor felel�s �llattart�sra pr�b�l nevelni. – Ez mindig is egy olyan s�t�t hely volt, amibe nem l�tott bele senki. Amir�l az ember nem tud, az nem f�j. �n be akartam mutatni, hogy mi annak az eredm�nye, ha valaki nem ivartalan�tja a kuty�j�t. Fel akartam h�vni a figyelm�ket, hogy az interneten meghirdetett, ingyenesen elvihet� k�lyk�knek nem biztos, hogy j� helye lesz, sokan nem sz�molnak p�ld�ul a kutyaviadalokkal. Felteszik a hirdet�st, j�n egy j�l szitu�lt, szimpatikus fiatalember, azt�n nem is sejtik, mi lehet a dolog k�vetkezm�nye. –  Nagyon rosszak – mutat a k�t n�metjuh�sz kever�k k�ly�kre, akik a t�bbi ifjonchoz hasonl�an egy nagyobb kennelben kaptak helyet. Itt tudnak j�tszani, szaladg�lni, birk�zni, m�g kutyah�zuk is van. N�h�ny m�terrel od�bb tal�lhat� a rehabilit�ci�s kert. Csak nem r�g �p�lt. Itt foglalkoznak a gondoz�k az agressz�v vagy nagyon bizalmatlan �llatokkal. Ezut�n bel�p�nk a k�rh�zi r�szlegbe. J�l felszerelt m�t� fogad, altat�g�p is van. – Nem rossz, de bizonyos oper�ci�kat mi itt nem v�gz�nk. A s�r�lten �rkez� �llatokat �ltal�ban valamelyik alap�tv�ny vagy menhely fogadja. Merthogy ez a k�zhiedelemmel ellent�tben nem menhely. –  A mi feladatunk a k�bor �s az elhullott �llatok begy�jt�se Budapest ter�let�n. A Szolg�lat telep�re beker�lt �llatok egy r�sz�t lakoss�gi bejelent�s alapj�n fogjuk be k�zter�letr�l, m�sokat saj�t gazd�juk vagy megtal�l�juk ad le – vil�gos�t fel az �llatorvos, majd hozz�teszi: – A befogott �llatokat - rem�lve, hogy eredeti gazd�ja r�tal�l - a befog�st�l sz�m�tott 14 napon �t csak az eredeti gazd�j�nak adhatjuk ki. Ha ez id� alatt sem jelentkezik �rte a tulajdonosa, �r�kbefogadhat� lesz, viszont innent�l az �llat az id�r�l id�re fell�p� helyhi�ny eset�n elaltathat�. Tavaly augusztus 17-e �ta nem altattak, azonban gyakran t�ncolnak penge�len. – Sokszor ker�lt�nk olyan szorult helyzetbe, amikor csup�n a rengeteg seg�t�k�sz embernek, az �r�kbefogad�knak, alap�tv�nyoknak �s mag�nak a szerencs�nek k�sz�nhett�k, hogy valahogy m�gis kikeveredt�nk a bajb�l – mondja Levente. Hi�ba vannak most viszonylag szell�sen a kuty�k, b�rmikor j�het egy telefon, hogy egy gy�jt� h�z�ban 20-30 kuty�ra bukkantak, �s akkor m�ris ott a katasztr�fa: pillanatok alatt telth�z lehet, �s akkor musz�j lesz elaltatni valakit azok k�z�l, akikr�l �gy gondolj�k, kev�s az es�lye az �r�kbefogad�snak. Vagy, mert t�l agressz�v, harap, bizalmatlan, vagy, mert s�lyos beteg vagy nagyon id�s m�r. – T�l�nk nyugatra ehhez hasonl� int�zm�ny nincs – folytatja Dr. Mikesy. N�metorsz�gban �s Ausztri�ban m�s az �llattart�si mor�l, ott nagyon komolyan veszik az ivartalan�t�st, nincsenek k�bor kuty�k, kever�kek sem nagyon. Noha a legt�bb �llat Magyarorsz�gon tal�l gazd�ra, egyre szorosabb a kapcsolat a n�met �s osztr�k �llatv�d� szervezetekkel is, akik �rdekes m�don a nehezebb eseteket viszik ki: f�lszem�, h�roml�b� kuty�kat keresnek, vagy olyat, amelyik rehabilit�ci�ra szorul. – Olyan ez, mint amikor valamelyik vil�gszt�r egy afrikai �rv�t fogad �r�kbe. �gy �rzik, megmentettek valakit a Balk�nr�l – teszi hozz� az orvos. Az �r�kbefogad�s itt nem �gy megy, mint a legt�bb menhelyen, mert ahogyan azt m�r eml�tett�k, az Illatos �t nem is menhely, hanem �llateg�szs�g�gyi szolg�lat. A leend� gazdi nem s�t�ltathatja, babusgathatja a sz�m�ra kedves �llatot, miel�tt hazavinn�, ennek els�sorban a telep �p�t�szeti saj�toss�gai, a helyhi�ny az oka, mert nincs olyan ter�let, mely e c�lra elk�l�n�thet� lenne. Term�szetesen a gondoz� jelenl�t�ben  annyi id�t t�lthet vele, amennyire sz�ks�ge van, fel�gyelet alatt simogathatja, j�tszhat vele. Ha olyasvalaki szeretne hazavinni kuty�t, akinek otthon m�r van egy, nos, az sem k�nny�. A k�t �llat – els�sorban a j�rv�ny�gyi el��r�sok miatt, �ppen a m�sik kutya v�delm�ben – a telep ker�t�s�n�l ismerheti meg egym�st, csak ez ut�n van  lehet�s�g�k egy�tt s�t�lni az �sszeszok�s c�lj�b�l. –  Az �llatokat 5000 forint ellen�ben lehet elvinni, amely tartalmazza az olt�s, a f�reghajt�s, valamint a mikrochip k�lts�geit. Az �r�kbefogad� mindig hozzon mag�val nyak�rvet, p�r�zt, esetleg sz�jkosarat, illetve k�ly�kkuty�hoz vagy macsk�hoz sz�ll�t�kosarat – mondja Dr. Mikesy, aki augusztusban blogj�val megnyerte a Goldenblog k�z�ns�gd�j�t. – Egyre t�bben olvass�k, �s sok visszajelz�st is kapunk. Sokan k�ldenek k�pet az �r�kbefogadott �llatokr�l p�ld�ul, ezeket mindig megmutatom a gondoz�knak is, akik l�tj�k, hogy van �rtelme, ez�rt �rdemes dolgozni. Az is el�fordult, hogy az egyik kommentet megmutattam a f�n�keimnek, mert nem volt rossz gondolat. Egyre szorosabb kapcsolat alakul teh�t ki az �llateg�szs�g�gyi szolg�lat �s az emberek k�z�tt. Lassan ideje menni, k�rbemegy�nk m�g egyszer, megn�zz�k a kedvenceinket. Egy nagytermet�, id�sebb kutya j�n el�nk, farokcs�v�lva. Az �llatorvos bemegy, a kutya k�rbedongja. Olyan, mintha mosolyogna. – Nem volt mindig ilyen. Hossz� hetekig csak a kennel legt�volabbi sark�ban fek�dt – mondja Dr. Mikesy Levente. Most m�r megszagl�ssza a kez�t, alkalomadt�n meg is nyalja az �llatorvost. – Nem olyan rossz hely ez. Neki p�ld�ul jobb itt, mint ahonnan j�tt. De lehetne m�g jobb is. Jelenleg 131 kutya �s 22 macska v�r szeret� gazdira, aki teh�t mostan�ban d�nt�tt �gy, hogy h�zi�llatot szeretne, ne habozzon, menjen el az Illatos �tra, hiszen sz� szerint megmenthet egy �letet.
Mit sz�lsz hozz�?

H�t, ez hamar elsz�llt :D	N�PSZABADS�G	2013.08.28. 19:34
El�zetesben �s a v�dlottak padj�n a S�lyom �j �zlett�rsai A S�lyom l�git�rsas�g log�j�val d�sz�tett �lelmiszereket piacra dob� Sales One Kft. egyik tulajdonosa �facsal�s gyan�j�val el�zetesben �l, a m�sik a kaposv�ri t�bornokper els�rend� v�dlottja volt, az �gyvezet� nemr�g az �gyfeleit aranysz�ll�t�ssal hiteget�, de cs�dbe ment Aranyk�zpont vezet�jek�nt t�ntette fel mag�t, de hivatalosan nem volt az. A m�g rep�l�si szolg�ltat�s�t is csak tervez� S�lyom l�git�rsas�g h�tf�n jelentette be, hogy bev�s�roltak az "elismert, dinamikus �zletemberekb�l �ll�" Sales One Kft.-be, amely a "mag�t a min�s�get" jelk�pez� S�lyom m�rkan�v alatt pr�mium lekv�rt, �tolajat, lisztet �s �sv�nyvizet �rt�kes�t. A Sales One Kft. egyik alap�t�-tulajdonosa, Janicsek B�la m�jus 23-a �ta el�zetes letart�ztat�sban �l nagy �rt�k� �facsal�s gyan�ja miatt - �rja az Index. A Sales One Kft. �gyvezet�je, Kenyeres S�ndor P�l pedig nemr�g mag�t az �gyfelei befizet�sei ellen�ben aranyat �g�r�, �m a sz�ll�t�sokat nem teljes�t� Aranyk�zpont operat�v vezet�jek�nt nevezte mag�t, de neve nem jelent meg az az�ta cs�dbe jutott t�rsas�g nyilv�ntart�saiban; az Aranyk�zpont tulajdonosa, Sipos Istv�n sz�mos kor�bbi c�gfelsz�mol�sban �rintett. A Sales One m�sik tulajdonosa, L�vai Istv�n Attila az atlatszo.hu kutat�sai szerint a t�bb mint egy tucat v�dlottat felvonultat� kaposv�ri t�bornokper els�rend� v�dlottja. L�vai Istv�n Attila kor�bban a Honv�delmi Miniszt�riumhoz kapcsol�d�an tev�kenykedett, sok�ig dand�rt�bornoki rangban a HM K�zgazdas�gi �s P�nz�gyi �gyn�ks�g vez�rigazgat�ja volt, majd moszkvai v�der�attas� lett. Ezut�n a v�dak miatt - miszerint az �ltaluk j�v�hagyott honv�ds�gi beszerz�sekb�l "visszaoszt�st" k�rnek, amiben a v�d szerint L�vai volt az �tletgazda - hazah�vt�k. Noha a katonai tan�cs els� fokon r�szben bizony�totts�g hi�ny�ban 14 v�dlott-t�rs�val egy�tt felmentette, az �gy�szs�g fellebbezett; ez �v febru�rj�ban L�vai Istv�n Attila hivat�sos szolg�lati viszony�t m�ltatlans�g miatt felment�ssel megsz�ntett�k.
Mit sz�lsz hozz�?

Jaj!	NEON	2013.08.28. 19:27
Ijeszt� viharok, erd�t�zek, �rad�sok: term�szeti katasztr�f�k puszt�tanak vil�gszerte A vil�g t�bb pontj�n kaotikus a helyzet - mi v�r r�nk a j�v�ben?   Az ut�bbi hetekben term�szeti katasztr�f�k sorozata puszt�t vil�gszerte. Jelenleg t�bb helyen is �g az erd� Spanyolorsz�g �szaki r�sz�n, sz�mos telep�l�sen elkezdt�k a lakoss�g evaku�l�s�t. Az olt�st nehez�ti az er�s sz�l �s a h�s�g. A t�z h�tf�n lobbant fel �s a meleg, szeles id�j�r�s miatt gyorsan terjedni kezdett. Eddig ezer hekt�rt perzseltek fel a l�ngok. Az olt�si munk�latokban a hadsereg is r�szt vesz. Az egyes�lt �llamokbeli Arizona �llam f�v�ros�ban, Phoenixben sem jobb a helyzet - itt homokvihar s�p�rt v�gig. A vihar k�zep�n null�ra cs�kkent a l�t�t�vols�g, �gy a ter�leten megb�nult a k�zleked�s. A viharban h�ztet�k s�r�ltek meg, f�kat t�rt ki a sz�l. Sok helyen k�rosodott az elektromos h�l�zat. De a vihar l�tv�ny leny�g�z� volt a magasb�l. Ebben az id�szakban gyakoriak a homokviharok Arizon�ban. Az ilyen t�pus� heves homokviharokat "Haboob" n�vvel jel�lik. Braz�lia sem �szta meg a katasztr�f�t. T�bb mint 7 ezer ember k�nyszer�lt elhagyni otthon�t az orsz�g d�li r�sz�n a heves es�z�seket k�vet� �rad�sok miatt. Az elm�lt hat napban 150 mm es� esett, mely meghaladja a f�l �ves �tlagos csapad�kmennyis�get. Rio Grande �llam f�v�ros�ban 4 ezer ember maradt �ram n�lk�l, miut�n az egyik er�m�vet biztons�gi okokb�l le�ll�tott�k.
Mit sz�lsz hozz�?

Hajmereszt� az �j Btk. szexu�lis er�szakra vonatkoz� r�sze Mi v�di meg a gyerekeket?	FEMINA	2013.08.28. 17:19
Hajmereszt� az �j Btk. szexu�lis er�szakra vonatkoz� r�sze Mi v�di meg a gyerekeket? T�bb probl�ma is felmer�l a jogszab�ly �rintett t�tel�ben. A lassan k�t h�napja, j�lius 1-t�l esed�kes B�ntet� T�rv�nyk�nyv annak ellen�re, hogy sz�mos ponton szigor�t�sokat tartalmaz, a 12 �vesn�l fiatalabb gyerekekr�l felt�telezi, hogy k�pesek megv�deni magukat az �ket �rt szexu�lis cselekm�nyek eset�n. A gyerekek elleni szexu�lis er�szakot legt�bb esetben valamilyen csal�dtag k�veti el, �s az szinte minden esetben b�ntalmaz�ssal is egy�tt j�r. Arra a k�rd�sre, hogy egy 12 �ves gyerek hogyan tud v�dekezni, a t�rv�nyk�nyv nem adja meg a v�laszt. Ezt m�gis hogyan gondolt�k? A v�dekez�ssel �rvelni egy B�ntet� T�rv�nyk�nyv sz�veg�ben m�g egy feln�tt eset�ben sem indokolt, ha pedig egy gyerek az �ldozat, pl�ne nem. A jogszab�ly kimondja, hogy szexu�lis vissza�l�st csak 18 �ves fel�li szem�ly k�vethet el, �s elt�rli a fajtalankod�s fogalm�t is, amit eddig �gy defini�ltak, hogy minden olyan s�lyosan szem�rems�rt� cselekm�ny, amely a nemi v�gy felkelt�s�re vagy kiel�g�t�s�re szolg�l. Ezen k�v�l az �j B�ntet� T�rv�nyk�nyv elvetette a v�rfert�z�s t�tel�t, �gy a j�lius 1. el�tt egyt�l �t �vig b�ntetett cselekm�ny eset�ben a k�t h�napja bevezetett jogszab�ly h�rom �vre maximaliz�lja a kiszabhat� b�ntet�st. A testv�rek k�z�tti egy�ttl�tet is m�r csak v�ts�gnek tekinti a jogszab�ly, amit csak akkor b�ntetnek, ha a nagyobb testv�r elm�lt 18 �ves. Teh�t p�ld�ul egy 16-17 �ves fi� minden k�vetkezm�ny n�lk�l l�tes�thet er�szakos egy�ttl�tet saj�t fiatalabb testv�r�vel. Szexu�lis kapcsolat Az �j jogszab�ly szerint, ha egy 12 �ves l�ny lefekszik a 18 �ven aluli bar�tj�val, akkor az manaps�g m�r nem b�ntethet�, ami alapj�n azt lehet gondolni, hogy a jogalkot�k szerint egy 12 �ves m�r el�gg� �rett a szexu�lis egy�ttl�tre. Ugyanakkor, ha egy nagykor� teszi ezt kiskor�val, az szexu�lis vissza�l�snek min�s�l. Az �j szab�lyoz�s m�r csak az�rt is probl�m�s, mert ha egy 14 �s egy 17 �ves kiskor� egy�tt j�rnak p�ld�ul, minden b�ntet�s n�lk�l folytathatnak szexu�lis kapcsolatot. Ugyanakkor, ha az id�sebb f�l id�k�zben bet�lti a 18. �let�v�t, abban a pillanatban b�ntethet� lesz. Ezent�l azt is szigor�bban b�ntetik, aki egy 18 �ves aluli fiatalon k�vet el szexu�lis er�szakot, ami�rt kett�-nyolc �v k�z�tti b�rt�nb�ntet�s j�r. Szexu�lis k�nyszer�t�s �s gyerekprostit�ci� Az �j B�ntet� T�rv�nyk�nyv szerint azt, ha valaki zaklat�st k�vet el, mostant�l szexu�lis k�nyszer�t�snek min�s�tik, ami m�r �t �v b�rt�nb�ntet�ssel is j�rhat az eddigi h�rom helyett. Az �j jogszab�ly a gyerekek szexu�lis kapcsolat�nak kihaszn�l�s�t k�l�n b�ncselekm�nyk�nt kezeli, �s aki gyereknek p�nz�rt fizet, h�rom �vet is kaphat. A kor�bbi t�rv�nyk�nyv szerint azt, aki kiskor� prostitu�ltnak fizetett, megront�s�rt lehetett b�ntetni, �s aki prostit�ci�ra k�nyszer�tett kiskor�t, egy�b b�ncselekm�nyek alapj�n �t�lhett�k el. Az �j szab�lyoz�s szerint viszont, aki felh�v vagy felaj�nl prostit�ci�t a kiskor�nak, vagy seg�ts�get ny�jt a b�ncselekm�nyben, h�rom �vet, aki r�b�rja, �t �vet, illetve aki k�nyszer�ti, �s hasznot is h�z a gyerek futtat�s�b�l, ak�r nyolc �vet is kaphat. Az �j B�ntet� T�rv�nyk�nyv ezen szakasza nem mondhat� kifejezetten k�vetkezetesnek, emiatt komoly probl�m�k mer�lnek fel a szexu�lis er�szak t�mak�r�vel kapcsolatban. Hi�ba l�pett �letbe 2013 j�lius�ban, ezek m�r val�sz�n�leg csak k�s�bb fognak ki�tk�zni.
Mit sz�lsz hozz�?

K�vetkez� 20 cikk

El�z� 20 cikk