Jaidyn nagyon ideges volt. Hab�r j�l �rezte mag�t a ruh�ban, �s m�g a magas sark� szand�lt is egyb�l megkedvelte, legsz�vesebben elb�jt volna a szob�j�ban, am�g mindenki haza nem megy. De tudta, hogy a csal�dj�nak fontos ez az este, �s m�g k�v�ncsi is volt a t�bbiekre, ez�rt er�t vett mag�n.
Mikor a nappaliba �rtek, Carlisle megsz�lalt.
- Kedves bar�taim! – kezdte, mintha sz�nokolni k�sz�lne. – Szeretn�m bemutatni nektek csal�dunk �j tagj�t. � itt Jaidyn – mondta, �s a l�nyra mutatott, amit�l az �rintett �gy �rezte mag�t, mintha kirakatban lenne.

Azt�n a f�rfivel �s Esm�vel v�gigj�rtak mindenkit, a l�nynak is bemutatva �ket. Voltak t�bben, akik szint�n veget�ri�nusok voltak – a szem�k egyb�l el�rulta �ket, azt�n volt, akinek n�mi v�r�s is vegy�lt a barna k�l�nb�z� �rnyalataiba, �s v�g�l n�h�nyan, akik szeme teljesen v�r�sben izzott. Jaidyn elszokott m�r az eff�le szemsz�nt�l, mi�ta az �v� nem ilyen volt, �s n�mi ellen�rz�st keltett benne, de vigy�znia kellett, hisz nem tudta kinek milyen k�pess�ge lehet, nem akart megb�ntani senkit, nehogy gondot okozzon a csal�dj�nak.

J� lett volna, ha el�re kik�rdezi Alice-t vagy Carlisle-t a vend�gekr�l, de kor�bban erre nem is gondolt, �gy nagyon oda kellett figyelnie a saj�t reakci�ira, mert ha valakivel szemben �rzett valamit, akkor biztos lehetett benne, hogy az illet� mire k�pes.
Majdnem egy �ra eltelt, mire mindenkinek bemutatt�k, �s minden vend�ggel besz�lgetett kicsit. El�g vegyes volt a jelen l�v�k �letkora, m�rmint, ami a k�lsej�ket illeti, hisz azt nem tudhatta, ki mennyi ideje v�mp�r. Voltak k�zt�k vele egykor�ak, nevel�sz�lei kora k�r�liek �s id�sebbek is.

Az egyik sr�c – Dorian – odament hozz�, miut�n Esm��k mag�ra hagyt�k.
- Szia – k�sz�nt kedvesen.
- Hello – viszonozta a l�ny a mosolyt, de volt valami furcsa a fi� tekintet�ben.
- V�gre egyed�l hagytak – kezdte Dorian, �s k�zelebb l�pett a l�nyhoz, amit�l � k�nyelmetlen�l �rezte mag�t.
- Nem vagyok egyed�l – mondta a l�ny, mire a sr�c sz�lesen elvigyorodott.
- M�g sz�p, hogy nem – felelte -, hisz itt vagyok veled.
- �n �pp nem r�d gondoltam – sz�lt Jaidyn, �s �sszeszor�totta az �llkapcs�t, nehogy valami cs�ny�t mondjon.

- Nincs kedved kij�nni velem? – k�rdezte Dorian. – S�t�lhatn�nk egyet.
Jaidyn egyb�l tudta, hogy a s�t�nak semmi k�ze ahhoz, amit a sr�c akar vele csin�lni.
- Nem mehetek ki, m�g nincs el�g �nuralmam – menteget�z�tt egyb�l, de l�tta a fi� v�r�ses �rnyalat� szemein, hogy �t ez nem igaz�n zavarja.
- Ugyan m�r, mit sz�m�t?
- Igenis sz�m�t – ragaszkodott Jaidyn az �ll�t�s�hoz.
- Akkor nem megy�nk messzire.
- De �n nem akarok kimenni – mondta nagyon halkan, de hat�rozottan.
A l�ny �rezte, amint a d�h egyre er�sebben fesz�ti. K�ts�gbeesetten keresett valakit a csal�dj�b�l, de csak Edwardot l�tta, aki viszont szeml�tom�st egy csinos l�nnyal, Tany�val volt elfoglalva.
- Na, gyere, ne k�resd magad – gy�zk�dte a sr�c, �s annyira k�zel l�pett, hogy csak p�r centi volt k�z�tt�k.

A l�ny �rezte, amint a d�h eluralkodik rajta, �s k�ptelen volt megf�kezni mag�t.
- Nem �rted, hogy nem megyek veled sehova? – k�rdezte hangosan, �s hatalmasat l�k�tt a fi�n, mire az nekiesett az egyik fotelnek, ami ripity�ra t�rt, a b�tor darabjai pedig kit�rt�k az egyik f�ldig �r� �vegablakot. A szil�nkok hangos csilingel�ssel hullottak a f�ldre, illetve k�v�lre, de m�g ez sem t�r�tette mag�hoz Jaidynt. M�sra sem v�gyott, csak, hogy m�g n�h�nyszor meg�thesse Doriant, de ak�r sz�t is t�pte volna.

- Mi t�rt�nt? – k�rdezte Carlisle, k�zvetlen�l mell�le, de a l�ny nem v�laszolt, csak gyilkos tekintettel n�zte a fi�t, aki m�g mindig a f�ld�n �lt. – Jaidyn – sz�l�totta meg a f�rfi, mire � v�gre feleszm�lt. – Mi t�rt�nt? – ism�telte meg a k�rd�st nevel�apja.
A l�ny tudata kitisztult, sz�gyenkezve n�zett az addigra odasereglett csal�dj�ra �s az ablak romjaira. Egy percig habozott, mit is v�laszoljon a f�rfinek, azt�n nagy leveg�t vett, �s belekezdett.
- A fiatalember egy kiss� er�szakosan pr�b�lt meg r�venni valami olyasmire, amit els� tal�lkoz�s alkalm�val egy�ltal�n nem illik – hadarta halkan egy szuszra, tal�n t�ls�gosan enyh�n fogalmazva.
Ahogy lopva k�r�lpillantott, l�tta, hogy mindenki �rtette, mire c�loz.

- Ne haragudjatok – suttogta nevel�sz�leire tekintve. – Nem akartam – mondta m�g, majd egy pillanat alatt kiugrott a t�r�tt ablakon.
Esme egyb�l indult, hogy ut�na menjen, de Edward meg�ll�totta.
- Hagyd, majd �n – mondta. – �gyis gyorsabb vagyok – tette hozz�, �s �t is elnyelte a kinti s�t�ts�g.
- Dorian – sz�l�totta meg Carlisle a fi�t -, megk�rlek, hogy t�vozz.
A sr�c egyb�l eleget tett a k�r�snek, az e c�lt szolg�l� ajt�t haszn�lva.

oOo

- H�, v�rj! – hallotta meg a h�ta m�g�l Edward hangj�t, �s meg�llt, majd emberi temp�ban folytatta �tj�t a foly� fel�.
- Nem kellett volna �gy elrohannod – mondta a fi�, mikor mell� �rt.
- Nyugi, nemsok�ra visszamegyek, �s akkor lesz�rhattok.
- Senki nem akar lesz�rni. Ellenkez�leg. M�g �n tartozom bocs�natk�r�ssel.
- Merthogy? – k�rdezte Jaidyn felh�zott szem�ld�kkel. Egy�ltal�n nem �rtette, mire gondolhat Edward, �s – mint m�r oly sokszor – felmer�lt benne, hogy belehallgasson a gondolataiba, de ism�t elvetette az �tletet. Ink�bb megv�rta azt a f�l m�sodpercet, am�g a fi� v�laszolt.

- Hallottam a gondolatait – mondta Edward, �s a l�ny egyb�l tudta, hogy kire c�loz.
- Akkor mi�rt nem…? – kezdte Jaidyn a k�rd�st, de befejeznie sem kellett, a fi� m�r v�laszolt is.
- H�t, nem tudhattam, hogy te mit akarsz, �s… - �m folytatni nem tudta, mert a l�ny haragosan f�lbeszak�totta.
- Sz�val ilyen v�lem�nnyel vagy r�lam? – k�rdezte sz�mon k�r� hangnemben. – Hogy p�r perc ismerts�g ut�n b�rmif�le j�ttmenttel elmegyek? Ez igaz�n kedves. K�szi – tette m�g hozz� ironikusan.
- Ne haragudj, nem �gy gondoltam – menteget�z�tt a fi�.
- Nem sz�m�t – felelte Jaidyn egy lemond� s�haj k�s�ret�ben.
- De t�nyleg – bizonygatta Edward. – Csak k�v�ncsi voltam, hogy rendezed le.

- H�t nem siker�lt valami sz�pen – ismerte be a l�ny. – �sszet�rtem a f�l nappalit.
- Csak egy fotel �s egy ablak. Nem a vil�g v�ge. Am�gy meg �ltal�ban egy n�gy h�napos v�mp�r sokkal durv�bb szokott lenni – bizonygatta Edward.
- K�szi – mondta a l�ny egy enyhe mosoly k�s�ret�ben, majd kib�jt a szand�ljaib�l, �s a v�zbe g�zolt.
- M�r akartam k�rdezni, hogy mi n�lad ez a nagy v�z-m�nia?
- Amikor kicsi voltam a tengerparton laktunk, persze melegebb �ghajlaton, �s anyuval szinte minden nap lement�nk a partra.
- Hogy eml�kszel ilyen j�l? – lep�d�tt meg a fi�.
- Mikor Jasper mondta, hogy egy csom� mindent el fogok felejteni, fogtam egy f�zetet, �s le�rtam mindent, ami eszembe jutott, azt�n kieg�sz�tgettem apr� r�szletekkel. Minden nap elolvasom, �s �gy megmaradnak az eml�kek – magyar�zta Jaidyn, mire Edward elismer�en b�lintott.

- Meg m�g ezt csin�ltuk nagyon sokszor – mondta a l�ny p�r perccel k�s�bb, majd kit�rta a karjait, �s tekintet�t a csillagos �gre emelve p�r�gni kezdett. – Mindig elsz�d�lt�nk, �s azt�n nevett�nk egym�son – mes�lte ragyog� tekintettel, majd egyre gyorsabban forgott. – Egy�ltal�n a v�mp�rok tudnak sz�d�lni? – k�rdezte.
- H�t ezt nem tudom – felelte a fi�.
Jaidyn m�g gyorsabb temp�ra v�ltott, de nem �rzett semmit, amit�l cs�ppet csal�dott lett. Hirtelen f�kezett le, de a nagy lend�let vitte volna tov�bb, ett�l pedig �sszeakadtak a l�bai. Miel�tt m�g visszanyerte volna az egyens�ly�t, Edward ott termett mellette, �s elkapta a derek�n�l fogva.

A l�ny m�r �pp sz�lni akart, hogy nem szorul seg�ts�gre, de mikor felemelte a fej�t, �s belen�zett a fi� szemeibe, elakadt a szava. Edward tekintete valami olyasmit t�kr�z�tt, amivel addig m�g nem tal�lkozott. L�tta, ahogy barn�b�l hirtelen feket�v� s�t�t�l, �s �rezte, hogy mit is jelent ez.
A fi� a derek�n tartott jobb kez�vel m�g k�zelebb h�zta mag�hoz, bal tenyer�t az arc�ra sim�totta, majd lassan a sz�j�hoz hajolt, �s szenved�lyesen megcs�kolta, amit a l�ny egyb�l viszonzott is, �szt�n�sen hozz�simulva Edwardhoz, �s �tkarolva a nyak�t.

A cs�kot meg nem szak�tva ny�lt a fi� Jaidyn haj�hoz, �s var�zsolta ki bel�le egy pillanat alatt a csatokat, melyekkel Alice r�gz�tette a frizur�t. A l�ny haja a h�t�ra �s a v�llaira hullott, n�h�ny zavar� tincset Edward kis�p�rt a nyak�b�l, �s el�sz�r �vatosan, majd egyre vadabbul �zlelgette a l�ny b�r�t. Jaidyn megborzongott minden egyes alkalommal, amikor a fi� ajkai a b�r�hez �rtek. Mindk�t kez�vel lassan belet�rt Edward haj�ba a tark�j�n�l, amit�l a fi� k�jesen felny�g�tt, �s l�zasan bontogatni kezdte a l�ny ruh�j�n a f�z�t.
F�l perccel k�s�bb Edward h�tr�bb l�pett egyet, a ruha pedig leomlott Jaidyn l�baihoz, �s � ott �llt egy sz�l falatnyi csipk�ben. �let�ben el�sz�r nem volt sz�gyenl�s, nem �rezte, hogy el kell b�jnia, csak �lvezte Edward moh� tekintet�t, amivel szinte falta a l�tv�ny�t.

A fi� ledobta mag�r�l a zak�j�t, majd az ing�t kezdte gombolni, de a l�ny odal�pett hozz�, �s v�gig a szem�be n�zve lassan bontott ki minden egyes gombot. Edward azonban t�relmetlen volt, nem b�rta kiv�rni, m�g a l�ny v�gez, �gy let�pte mag�r�l a ruhadarabot, �s vill�mgyorsan szabadult meg a nadr�gj�t�l is.
Mikor test�k �sszesimult, Jaidynt mintha ezernyi apr� �ram�t�s �rte volna, �s onnant�l kezdve megsz�nt sz�m�ra minden, ami nem Edward volt. Nem tudta hol vannak, a f�ld�n, egy szikl�n vagy ak�rhol, de nem is �rdekelte. Csak a fi� volt �s �, semmi m�s.

Edward er�sen tartotta a karj�ban, cs�kolta ahol csak �rte, �s elt�ntette r�la a bugyij�t �gy, hogy � �szre sem vette. �rezte a fi� v�gy�t, amint utat keres mag�nak, �s � k�szs�gesen nyitotta sz�t a l�bait. Mintha eg�sz teste l�ngolt volna, csak arra v�gyott, hogy m�g jobban egy�tt legyenek.
Mikor Edward bel�hatolt, egy pillanatra enyhe f�jdalmat �rzett, majd olyat, amir�l nem is gondolta, hogy l�tezik. A t�z eg�sz test�ben sz�tterjedt, tal�n m�g a sz�ve is �jra verni kezdett, majd sz�trobbant minden.

Azt�n arra eszm�lt, hogy szorosan egym�s mellett fekszenek a homokban. Nem tudta mennyi id� telt el, percek vagy �r�k is lehettek. A csillagok f�nyesen ragyogtak felett�k, �s � pr�b�lta mag�ban megfogalmazni, hogy mit is �rez, de nem siker�lt neki. Csak �lvezte azt a megfoghatatlan valamit, amit�l szebbnek, t�bbnek �s jobbnak �rezte mag�t, mint addig b�rmikor is.
- Wow – hallotta meg Edward hangj�t, �s elmosolyodott, hogy a fi� is hasonl� �llapotban van, mint �. – Nem gondoltam volna, hogy ez ennyire… huh – �sszegezte a fi�.
- Te m�g soha…? – szaladt ki a l�ny sz�j�n a k�rd�s, �s r�n�zett Edwardra.

Mire tekintet�k tal�lkozott a fi� pillant�sa tele volt haraggal, olyannal amilyet Jaidyn m�r r�gen l�tott t�le.
- Nem megmondtam, hogy sz�llj ki a fejemb�l? – sz�rte a fogai k�z�tt d�h�sen, majd gyorsan �sszekapkodta a ruh�it, �s elt�nt a h�z ir�ny�ba.
Jaidyn p�r m�sodpercig csak pislogott, mire r�j�tt, hogy Edward nem mondta ki azt, amit � hallott.
- Bocs, hogy egy ilyen �lm�ny ut�n nem tudok arra figyelni, hogy lez�rjam a fejem – ki�ltotta ut�na keser�en, de nem tudta, hogy a fi� hallotta-e.
Csal�dottan �lt, felh�zott t�rdeire t�masztva az �ll�t, �s csak n�zte a feket�n h�mp�lyg� vizet. A felh�k felett j�rt, azt�n hirtelen zuhant vissza a f�ldre.

S�g� 1 hozz�sz�l�s

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s

2014.04.27. 13:19 Andreas Hoppe Szia Lylia Bloom!  Nagyon meglept�l ezzel az �r�ssal.  Az elej�n m�g er�sen tanakodtam  hogy lesz ebb�l aktus,de v�g�l j�l alakult a t�rt�net.  Tetszett a nem �ppen happy end-es z�r�s,amit tal�n igazol is a kev�s �rzelmi k�t�d�s�k. Ez valahogy t�nyleg csak a szexr�l sz�lt.  Sz�vesen olvastam volna tov�bb a t�rt�net esetleges,sz�csat�s folytat�s�t.  Na,sebaj!   K�sz�n�m neked ezt a remek �r�st!!!