2. Hogyan alakult ki az �let?

N�gymilli�rd �vvel ezel�tt valami elkezd�d�tt az „�slevesben”: n�h�ny egyszer� vegy�let tal�lkozott, �s kialakult az �let… Azaz l�trej�ttek olyan nagyobb, szerves molekul�k, amelyek k�pesek voltak lem�solni saj�t magukat. Mi, emberek is ezeknek a molekul�knak a k�sei lesz�rmazottai vagyunk az evol�ci�elm�let szerint. De hogy hogyan is tal�lkoztak azok a bizonyos egyszer� k�miai anyagok, �s hogyan keletkezett bel�l�k olyasmi, amit �letnek nevezhet�nk? – T�bb mint f�l �vsz�zaddal Stanley Miller k�s�rlete �s „�sleves”-elm�lete ut�n a tud�sok m�g mindig nem �rtenek egyet abban, hogy hogyan is t�rt�nt az �let kialakul�sa. Van, aki �gy gondolja, hogy az �let a vulk�nok melletti forr� viz� pocsoly�kban alakult ki, m�sok szerint azonban ott, ahol meteoritok csap�dtak a tengerbe.

3. Egyed�l vagyunk az univerzumban?

Ez nem val�sz�n�. A csillag�szok az ut�bbi id�ben igyekeznek felkutatni az Eur�p�t�l a Marsig �s a Tej�trendszeren t�l is mindazokat a helyeket az univerzumban, ahol a mi�nkhez hasonl� �let kialakulhatott. A r�di�teleszk�pok folyamatosan hallgat�znak, h�tha befognak valami jelet, amely idegen �l�l�nyekt�l sz�rmazhat. A csillag�szati technika ma m�r k�pes arra, hogy felt�rk�pezze az univerzumot abb�l a szempontb�l, hogy hol lehet oxig�n �s v�z. A k�vetkez� n�h�ny �vtizedben val�sz�n�leg izgalmas fejezete fog k�vetkezni az idegen l�nyek ut�ni kutat�snak – ugyanis csak a Tej�trendszerben hatvanmilli�rd potenci�lis plan�ta van.

4. Mi tesz benn�nket emberr�?

Ha az ember k�l�nlegess�g�t a DNS-�ben pr�b�ljuk megkeresni, akkor nem nagyon fogunk mit tal�lni: az emberi genom ugyanis 99 sz�zal�kban azonos a csimp�nz�val, de m�g a ban�nnal is osztozunk 50 sz�zal�kon. Ugyanakkor nagyobb az agyunk, mint a legt�bb �llatnak; b�r nem a mi�nk a legnagyobb, a mi�nkben k�r�lbel�l h�romszor annyi neuron van, mint egy gorill��ban – 86 milli�rd, hogy eg�szen pontosak legy�nk. A legt�bb dologr�l azonban, amir�l kor�bban azt gondoltuk, hogy k�l�nlegess� teszi fajunkat, k�s�bb kider�lt, hogy nem csak r�nk jellemz�: a nyelv- vagy az eszk�zhaszn�lat, az, hogy k�pesek vagyunk magunkat felismerni a t�k�rben nem tesz minket egyediv�. Tal�n a kult�r�nk, �s annak k�lcs�nhat�sa a g�njeinkkel az, ami emberiv� tesz minket. A kutat�k azt gondolj�k, hogy a t�z felfedez�se �s a f�z�si technik�k tett�k lehet�v� azt, hogy nagyobb legyen az agyunk. De az is lehets�ges, hogy a kooper�ci�ra val� hajlamunk �s a k�pess�gek szerinti munkamegoszt�s az, ami kiemel minket a majmok k�z�l.

5. Mi a tudatoss�g?

Hogy mi a tudatoss�g, m�g mindig nem tudjuk biztosan. Az tudhat�, hogy nem egyetlen agyi ter�lethez k�t�dik, hanem k�l�nb�z�, egym�ssal �sszekapcsolt agyi r�gi�k egy�ttesen felel�sek �rte. Ha pontosan tudni fogjuk azt is, hogy mely agyter�letek vesznek r�szt a tudatos m�k�d�sekben, �s hogy hogyan m�k�dnek benne az agyi �ramk�r�k, akkor meg�rthetj�k, hogyan alakul ki a tudatoss�g. Ebben a mesters�gesintelligencia-kutat�s �s egy mesters�ges agy fel�p�t�se seg�thet majd. A nehezebb �s filozofikusabb k�rd�s az, hogy mi�rt sz�ks�ges az, hogy b�rmi tudatos legyen. Egy j� v�laszk�s�rlet lehet, hogy az�ltal, hogy fel tudjuk dolgozni �s egys�ges�teni tudjuk a bej�v� inform�ci�kat, hogy f�kusz�lni �s sz�rni vagyunk k�pesek a minket �r� ingereket, meg tudjuk k�l�nb�ztetni a val�sat a nem val�s�gost�l, �s el tudunk k�pzelni t�bb lehets�ges forgat�k�nyvet a j�v�r�l. Mindez pedig el�ny�s a k�rnyezet�nkh�z val� alkalmazkod�sban, azaz a t�l�l�sben.

6. Mi�rt �lmodunk?

�let�nknek majdnem a harmad�t alv�ssal t�ltj�k. Figyelembe v�ve, hogy milyen sok id�t ford�tunk az alv�sra, azt gondolhatn�nk, m�r mindent tudunk r�la. Ez azonban nincs �gy: a kutat�k m�g mindig keresik az egys�ges magyar�zat�t annak, hogy mi�rt alszunk �s alv�s k�zben mi�rt �lmodunk. Sigmund Freud �s k�vet�i azt gondolt�k, hogy az �lmokban a be nem teljes�lt (gyakran szexu�lis jelleg�) v�gyak jelennek meg. M�s kutat�k szerint azonban az �lmok nem m�sok, mint az alv� agysejtek teljesen v�letlenszer� „kis�l�sei”. �llatk�s�rletekb�l �s k�l�nb�z� agyi k�palkot� elj�r�sokb�l azonban �gy t�nik, hogy az �lmoknak az eml�kezetben, a tanul�sban �s az �rzelmek alakul�s�ban van szerep�k.

7. Mi�rt van anyag?

Az anyagnak, amib�l mi emberek is fel�p�l�nk, van egy p�rja, az antianyag, ami csak az elektromos t�lt�s�ben k�l�nb�zik az anyagt�l. Ha az anyag �s az antianyag tal�lkozik, mindketten megsz�nnek l�tezni, �s ezzel egy�tt energia szabadul fel elektrom�gneses sug�rz�s form�j�ban. Hogy hogyan j�ttek ezek l�tre? Az eddigi legjobb elm�let szerint az �srobban�skor egyenl� mennyis�g� anyag �s antianyag keletkezett, teh�t minden egyes anyagi r�szecsk�nek megvan az antianyag p�rja valahol az univerzumban. Az azonban, hogy hol van az antianyag, vagy ha nincs, akkor mi t�rt�nt vele, m�g magyar�zatra v�r.

8. Vannak m�s univerzumok is?

A mi univerzumunk egy nagyon val�sz�n�tlen hely… Ha megv�ltoztatjuk egy m�g oly jelent�ktelen tulajdons�g�t is, az �let elk�pzelhetetlenn� v�lik. Hogy ennek a k�l�nleges vil�gnak a l�tez�s�re magyar�zatot tal�ljanak, a fizikusok egyre ink�bb hajlamosak felt�telezni, hogy sok m�s univerzum is van. Ha p�ld�ul v�gtelen sok m�sik univerzum van egy �gynevezett multiverzumban, akkor minden egyes tulajdons�gkombin�ci�nak lehet egy megval�sul�sa valahol. �s persze mi abban az univerzumban l�tez�nk, amelyikben l�tezhet�nk – a tulajdons�gainknak megfelel�en. El�g neh�z elk�pzelni, �s hihetetlennek is hangzik, de a kozmol�giai �s a kvantumfizikai kutat�sok ebben az ir�nyban gondolkodnak…

9. Hova tessz�k az el�getett szenet?

Az ut�bbi n�h�ny �vsz�zad sor�n az emberis�g megt�lt�tte a l�gk�rt sz�n-dioxiddal – mind t�bb fosszilis energiahordoz�t hozva fel a f�ld felsz�ne al�l, �s �getve el ezeket a „sz�nrakt�rakat”. Most, hogy a k�szletek kimer�l�ben vannak, j� lenne mindezt a szenet visszajuttatni, m�sk�l�nben a glob�lis felmeleged�s k�vetkezm�nyeivel kell szemben�zn�nk. De hogyan lehet visszajuttatni a f�ldbe az el�getett szenet? Az egyik elk�pzel�s az, hogy el�ss�k a r�gi olaj- �s f�ldg�zmez�k�n. A m�sik �tlet az, hogy a tenger fenek�n rejts�k el. Azt azonban egyel�re nem tudni, hogy mennyi ideig maradna ott, �s hogy ezeknek a lehet�s�geknek mik lenn�nek a kock�zatai. Mindek�zben persze arra is �gyeln�nk kell, hogy a term�szetes sz�nlel�helyeket meg�rizz�k – ilyenek az erd�k �s a t�zegl�pok. Ehhez azonban valami m�sb�l kell energi�t el��ll�tanunk…

10. Hogyan nyerhet�nk t�bb energi�t a napb�l?

Az, hogy a fosszilis energiarakt�rak kimer�l�ben vannak, azt is jelenti, hogy �j energiaforr�s ut�n kell n�znie az emberis�gnek. A hozz�nk legk�zelebb �ll� csillag, a Nap, nem is egy lehet�s�get k�n�l sz�munkra. Napelemeket m�r ma is haszn�lunk. Egy �jabb �tlet az, hogy a nap energi�j�nak seg�ts�g�vel a v�zmolekul�kat oxig�n- �s hidrog�natomokra lehetne bontani, ami egy �jfajta, tiszta �zemagyagk�nt funkcion�lhatna. A m�sik �tlet, hogy magf�zi�s reaktort �p�tenek, amelyben a napban lej�tsz�d� folyamathoz hasonl� reakci� j�tsz�dik le.

11. Mi�rt annyira k�l�n�sek a pr�msz�mok?

Mit k�sz�nhet�nk a pr�msz�moknak, azaz azoknak a fura sz�moknak, amelyek nem oszthat�k csak 1-gyel �s �nmagukkal? – P�ld�ul azt, hogy biztons�gosan tudunk v�s�rolni az interneten... Az �gynevezett ny�lt kulcs� titkos�t�s (public key encryption), ami az internetes kereskedelem alapfelt�tele, pr�msz�mokat haszn�l ahhoz, hogy elrejtse az illet�ktelen szemek el�l a szem�lyes inform�ci�inkat. �s m�gis: annak ellen�re, hogy ilyen fontos szerepet t�ltenek be a mindennapi �let�nkben, a pr�msz�mok a mai napig rejt�lyesek. Pr�msz�mb�l v�gtelen sok van – ezt Eukleid�sz �ta tudjuk, a pr�msz�mok eloszl�s�ra vonatkoz� Riemann-sejt�st azonban mind a mai napig nem siker�lt sem bizony�tani, sem c�folni. Ut�bbi a matematika legnagyobb probl�m�i k�z� tartozik.

12. Hogyan harcolunk a bakt�riumok ellen?

Az antibiotikumok megalkot�sa a modern orvostudom�ny egyik legnagyobb eredm�nye. Sir Alexander Fleming felfedez�se, amely�rt Nobel-d�jjal jutalmazt�k, lehet�v� tette, hogy hal�los betegs�gekkel vegy�k fel a harcot, hogy a m�t�tek, a szerv�t�ltet�sek �s a kemoter�pia lehet�v� v�ljanak. Az antibiotikumok azonban amennyire hat�konyak, annyira vesz�lyesek is: Eur�p�ban �vente k�r�lbel�l 25000 ember hal bele rezisztens bakt�riumok �ltal okozott fert�z�sekbe. Kider�lt, hogy az antibiotikumok t�lzott haszn�lata nagy vesz�lyt jelent, ugyanis olyan bakt�riumok j�nnek l�tre, amelyek k�pesek ellen�llni az ismert szereknek. Ez a probl�ma egyre �get�bb� v�lik, ugyanis a felhaszn�lt antibiotikumoknak k�r�lbel�l a 80 sz�zal�k�t a h�sgy�rt�s haszn�lja fel. A helyzet m�gsem ennyire k�ts�gbeejt�: a DNS-szekven�l�snak k�sz�nhet�en ma m�r k�zelebb vagyunk �j antibiotikumok felfedez�s�hez, k�l�nb�z� m�dszerekkel kutatnak „j�” bakt�riumfajok ut�n – �gy tal�n k�zelebb ker�l�nk ahhoz, hogy behozzuk a bakt�riumokhoz k�pesti 3 milli�rd �ves lemarad�sunkat.

13. Meddig gyors�that�k m�g a sz�m�t�g�pek?

A neszesszer�nkben vagy a zseb�nkben ma m�r kis m�ret� sz�m�t�g�peket hordunk – t�blag�peket �s okostelefonokat. Ezeknek a mini-kompj�tereknek nagyobb a kapacit�suk, mint amit 1969-ben a holdrasz�ll�skor haszn�ltak az �rhaj�sok. De lehets�ges-e tov�bb n�velni ezt a kapacit�st, vagy m�r el�rt�k azt a hat�rt, amelyen t�l nem gyors�that�k a sz�m�t�g�pek? Vagy esetleg alapvet�en m�s m�dszerrel kellene sz�m�t�g�pet �p�ten�nk? – A tud�sok ez �gyben �j anyagok ut�n kutatnak (ilyen p�ld�ul a graf�n), illetve �j t�pus� g�peket pr�b�lnak �p�teni (ilyen a kvantumsz�m�t�g�p).

14. Megtal�ljuk-e valaha a r�k ellenszer�t?

Nemr�giben �rtunk arr�l, hogy t�bben �ll�tj�k azt, hogy m�r meg is tal�lt�k. De a re�lis v�lasz a k�rd�sre az, hogy val�sz�n�leg nem. Ahogy �rtuk, a r�k nem egy betegs�g, hanem nagyon sokf�le k�l�nb�z� betegs�g �sszefoglal� neve. Az evol�ci� sor�n j�val az ember el�tt megjelenhettek azok a megkerg�lt g�nek, amelyek okozz�k. M�rpedig min�l tov�bb �l�nk, ann�l val�sz�n�bb, hogy egy-egy g�n megbolondul. �s mivel a r�k �l� dolog, maga is evolv�l�dik �s t�l�l. Arr�l azonban az orvostudom�ny fejl�d�s�vel egyre t�bbet tudunk, hogy mi okozza, hogy hogyan terjed – �s ez�ltal egyre t�bbet tudunk tenni a megel�z�s �s a kezel�s �rdek�ben.

15. Mikor fognak kiszolg�lni minket a robotok?

A g�pek m�r rengeteg feladatot el tudnak v�gezni helyett�nk. Italt tudnak felszolg�lni, viszik a b�r�nd�nket, k�zbes�tik a nek�nk �rkezett k�ldem�nyeket, megfejik a tehen�nket, szort�rozz�k az e-mailjeinket stb. Ahhoz azonban, hogy igaz�n intelligens t�rsaink legyenek a robotok, mesters�ges intelligenci�ra lenne sz�ks�g. Itt m�g azonban nem tartunk... B�r jap�n m�rn�k�k azt mondj�k, hogy 2025-re megalkothatj�k azt a robotot, amely k�pes ell�tni id�s embereket... Hissz�k, ha l�tjuk.

16. Mi van az �ce�nok m�ly�n?

Az �ce�nok 95 sz�zal�ka a mai napig nincs felt�rk�pezve. Mi lehet odalent? 1960-ban Don Walsh amerikai �s Jacques Piccard sv�jci tengerkutat�k lemer�ltek a Mariana-�rok m�ly�re, mintegy 11000 m�terre a tenger felsz�n�t�l, hogy v�laszokat keressenek erre a k�rd�sre. Az�ta m�g egyszer mer�ltek ilyen m�lys�gbe oceanogr�fusok, 2012-ben. De mivel igen neh�z lejutni, a tud�sok m�g mindig nagyon keveset tudnak arr�l, hogy mi lehet az �ce�nok m�ly�n. De az eddigi kutat�sok alkalm�val p�ld�ul felfedezt�k az �gynevezett k�s�rtethalat, amelynek �tl�tsz� a feje �s henger alak� szemei vannak, illetve olyan m�lytengeri r�kf�l�ket is tal�ltak, amelyek az Alzheimer-k�r lehets�ges gy�gym�dj�val kecsegtetnek. �s m�g mi minden lehet odalent...?

17. Mi van a fekete lyuk m�ly�n?

Arra a k�rd�sre, hogy mi van a fekete lyukak m�ly�ben, nem tudunk v�laszolni. Einstein �ltal�nos relativit�selm�lete szerint a fekete lyukak haldokl�, �sszezsugorod� csillagokb�l j�nnek l�tre, amelyek addig zsugorodnak, am�g l�tre nem j�n egy v�gtelen kicsi �s v�gtelen s�r�s�g� pont; ezt h�vj�k gravit�ci�s szingularit�snak. Elk�pzelni igen neh�z, r�ad�sul elm�leti probl�m�kat is felvet, de a j�v�ben a h�relm�let M-elm�let elnevez�s� kiterjeszt�se egyszer magyar�zatot adhat a l�tez�s�kre.

18. �r�kk� �lhet�nk?

Abban a korban �l�nk, amikor az �reged�s nem egy t�nyszer� velej�r�ja az �letnek, hanem olyasmik�nt tekint�nk r�, mint egy betegs�gre: gy�gy�tani akarjuk, megpr�b�ljuk megel�zni vagy legal�bb a lehet� legtov�bb k�sleltetni. Az emberis�g tud�sa gyarapszik az �reged�sr�l, �s arr�l, hogy mi�rt �lnek bizonyos l�nyek tov�bb, mint m�sok. Term�szetesen az �reged�s kulcsa is a DNS-ben rejlik: az �reged�s folyamatait szab�lyoz� g�nek felt�rk�pez�se gy�gyszeres kezel�sek kidolgoz�s�hoz is vezethet. �s mivel sz�mos betegs�g az �reged�ssel f�gg �ssze (p�ld�ul a cukorbetegs�g vagy a r�k), ezeknek a kezel�se egyet fog jelenteni az �reged�s kezel�s�vel.

19. Hogyan oldjuk meg a t�ln�pesed�s probl�m�j�t?

A F�ld lakoss�ga az 1960-as �vek �ta megdupl�z�dott; ma m�r t�bb mint 7 milli�rdan vagyunk. Az el�rejelz�sek szerint pedig 2050-re a F�ld lak�inak a sz�ma meg fogja haladni a 9 milli�rdot. Hol fog �lni ez a sok ember? �s honnan lesz sz�mukra elegend� v�z, �lelmiszer �s energia? Tal�n a Marsra fogunk emigr�lni, vagy f�ldalatti v�rosokat �p�t�nk majd... �s laborat�riumban gy�rtott h�st fogunk enni. Mindez ma m�g sokak sz�m�ra sci-finek hangzik, de jobb, ha elkezdj�k komolyan sz�m�t�sba venni ezeket a lehet�s�geket.

20. Lehets�ges az id�utaz�s?

Az id�utaz�k m�r k�zt�nk j�rnak... Einstein speci�lis relativit�selm�lete szerint a nemzetk�zi �r�llom�s asztronaut�i sz�m�ra az id� kicsit lassabban telik. Persze azon a sebess�gen, amivel az �r�llom�s halad, ennek a hat�sa elhanyagolhat�. De ha g�zt adunk, �s n�velj�k az utaz�si sebess�get, ak�r �vezredekkel is elkalandozhatunk a j�v�be. A m�ltba val� utaz�st azonban a term�szet m�r kev�sb� t�mogatja, b�r a fizikusok szerint a f�regj�ratokat haszn�lva ben�zhet�nk ak�r el�deinkhez is. Ha ez az id�utaz�si m�dszer megval�sul, ak�r majd k�sz�thet�nk magunknak el�re kar�csonyi meglepet�st is, illetve megv�laszolhatunk n�h�ny nagy tudom�nyos k�rd�st.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s