'Orvost szinte sosem l�ttam kezet mosni'

Egyik �vr�l a m�sikra k�t �s f�lszeres�re n�tt a s�lyos b�lfert�z�sek sz�ma a hazai k�rh�zakban. 2012-ben m�r t�bb mint ezren haltak bele az enyh�bb esetekben csak hasmen�ssel, s�lyosabb esetben vastagb�lgyullad�ssal j�r� k�rba. Egyel�re nincs v�lasz r�, hogy mi�rt pont most okoz robban�sszer�en k�rh�zi j�rv�nyokat ez a bakt�rium. Az Amerikai Tudom�nyos Akad�mia hivatalos foly�irat�ban (Proceedings of the National Academy of Sciences, PNAS) publik�lt eredm�nyek egy�rtelm�en igazolt�k, hogy egyetlen �gynevezett szuperterjeszt� – p�ld�ul a k�rh�zi oszt�lyok k�z�tt gyakran mozg� radiol�gus vagy fizikoterapeuta, aki elmulasztja megmosni a kez�t –, olyan m�rt�kben terjesztheti a fert�z�seket, mintha az �sszes k�rh�zi dolgoz� 23 sz�zal�ka mulasztan� el a rendszeres k�zmos�st.

Az �rint�, a simogat�, a tapint�, a b�tor�t�st ny�jt� k�zen is t�bb milli� apr� fert�z� l�ny ny�zs�g. Az �tlagos beteg test�nek minden n�gyzetcentim�ter�n t�zmilli� h�gy�ti, l�g�ti, seb-, illetve v�r�ramfert�z�st okoz� bakt�rium �l. Az �p b�rr�l naponta egymilli� sejt �r�l, amelyek az �gyra, az �gynem�re, a beteg �ltal haszn�lt eszk�z�kre ker�lnek, onnan meg azokra, akik kontaktusba ker�lnek vel�k. Az �pol�n�k �s a beteggel k�zvetlen�l �rintkez� orvosok kez�n az �gynem� �rint�se, a beteg megford�t�sa ut�n sz�z �s ezer k�rokoz�t tal�lhatnak. Az intenz�v oszt�lyokon dolgoz� n�v�rek t�bb mint negyede hordozott gennykelt� bakt�riumot, �s ha elsp�rolja a k�zmos�st, viszi azt tov�bb a k�vetkez� gondozottj�ra.

Az Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet (WHO) szerint a fejlett orsz�gokban a betegek 5-10 sz�zal�ka fert�z�dik meg a k�rh�zi tart�zkod�s sor�n, m�g a fejl�d� orsz�gokban ez az ar�ny meghaladhatja a 25 sz�zal�kot is. Az eur�pai adatok azt mutatj�k, hogy 4,5 milli� fert�z�sb�l 37 ezer v�gz�dik hal�llal, tov�bbi 110 ezer esetben pedig hozz�j�rul a beteg hal�l�hoz. Egy k�t �vvel ezel�tti �NTSZ-felm�r�s szerint Magyarorsz�gon �vente mintegy 90 ezer ember kapott a k�rh�zakban olyan fert�z�st, amelyek mintegy fele alapos k�zmos�ssal elker�lhet� lett volna. Mindez nem csak a meghosszabbodott kezel�si id�, illetve a k�rokoz�k ellen�ll� k�pess�g�nek fokoz�d�sa miatt okoz sok bajt. A j�rul�kos k�lts�gek is hatalmas terhet r�hatnak az eg�szs�g�gyi int�zm�nyre. Az el�vigy�zatlans�gnak ugyanis nagy �ra lehet: egyetlen MRSA (k�rh�zi multirezisztens bakt�riummal fert�z�tt) beteg kezel�s�nek k�lts�ge t�bb milli� forint. Az eg�szs�g�gyi ell�t�s sor�n kialakul� fert�z�sek vil�gszerte a betegbiztons�g egyik leg�get�bb k�rd�s�t jelentik. A k�zfert�tlen�t�si szab�lyok sulykol�s�ra �vek �ta �ri�si kamp�nyok zajlanak vil�gszerte, a k�rh�zi kezel�sek sor�n szerzett fert�z�sek vezet� oka m�gis a k�zmos�s hi�nya maradt. N�lunk is.

„Orvost szinte soha nem l�ttam kezet mosni. Az �pol�n� is legink�bb a v�rv�tel el�tt szok�sos b�rfert�tlen�t� spray-t f�jta csak a kez�re, miel�tt hozz�m �rt” – mes�li k�zvetlen tapasztalatait a s�lyos autoimmun diagn�zissal �l�, alig harminc�ves n�, akit az elm�lt h�napokban t�bb hazai k�rh�z intenz�v oszt�ly�n is �poltak. Arra a k�rd�sre, hogy mennyire zavarta, egy�ltal�n zavarta-e ez a helyzet, egy�rtelm� igennel v�laszol. „Miut�n az �letben marad�som z�loga volt, hogy ne kapjak semmilyen �jabb fert�z�st, a legsz�vesebben r�k�rdeztem volna: doktor �r, mosott kezet, miel�tt hozz�m �rt? De nem tettem meg. Egyszer sem. F�ltem a fert�z�st�l, de att�l m�g jobban, hogy megs�rtem, magamra harag�tom az orvost, �s akkor nehezebb lesz.”

Az intenz�v oszt�lyokon, a s�rg�ss�gi ell�t� helyeken a sz�ks�ges k�zfert�tlen�t�sek csup�n 40-60 sz�zal�ka t�rt�nik meg – mondta lapunknak dr. L�m Judit, a Semmelweis Egyetem K�zszolg�lati Kar Eg�szs�g�gyi Menedzserk�pz� K�zpontj�nak oktat�ja. A WHO �s az egy�b nemzetk�zi eg�szs�g�gyi szervezetek aj�nl�sa szerint a beteg �rint�se, valamennyi sz�r�s (v�rv�tel, inf�zi�), sebell�t�s el�tt, a p�ciens kezel�s�t k�vet�en, illetve k�zvetlen k�rnyezet�nek, p�ld�ul az �gynem�j�nek vagy egy�b t�rgyainak �rint�se, vagy v�lad�kaival val� tal�lkoz�s ut�n kezet kellene mosni. Ezt az aj�nl�st az ell�t�k Magyarorsz�gon is ismerik, a gyakorlatban m�gsem lehet el�rni, hogy a beteggel kapcsolatba ker�l�k mindig kezet mossanak, amikor kellene. Gyakran a felt�telek hi�nyoznak – a beteg�gy, vizsg�l�hely k�zvetlen k�zel�ben l�v� v�zcsap, szappan, vagy a zsebben hordhat�, az �gy v�g�re f�ggeszthet� alkoholos fert�tlen�t�s flakon. Ha pedig ezek meg is vannak, akkor az id� kev�s.

Az intenz�v oszt�lyokon a n�v�rnek egyetlen m�szak alatt j� n�h�nyszor kell �gyat rendezni. H�romszor-n�gyszer injekci�t, tablett�t osztani, inf�zi�s szerel�ket bek�tni, naponta t�bbsz�r is v�rnyom�st, pulzust, testh�m�rs�kletet m�rni, ezen fel�l sz�ks�g szerint cser�lni a kat�teres zacsk�t, �gyt�lazni, s ki tudja m�g mi mindent tenni a beteg k�r�l. Ha csak az eml�tetteket vessz�k sz�mba, m�r akkor is �sszej�n m�szakonk�nt legal�bb 300-400 k�zmos�s. Ha ezt valaki szab�lyosan is szeretn� v�gezni a hagyom�nyos szappanos, vizes k�zmos�shoz 40-60 m�sodpercre, alkoholos bed�rzs�l�shez pedig 30 m�sodpercre lenne alkalmank�nt sz�ks�ge. Nemzetk�zi m�r�s szerint az eg�szs�g�gyi dolgoz�k, ha mosnak is kezet, t�z m�sodpercn�l t�bbet nem sz�nnak r�.

L�m Judit szerint a k�zmos�s elhanyagol�snak az is oka, hogy ennek nincs k�zvetlen, azonnal �szlelhet� k�vetkezm�nye. Ha a mosatlan k�zzel �t is ker�l az egyik betegr�l a m�sikra a k�rh�zi fert�z�s, �s az a beteg �llapot�nak roml�s�t, net�n hal�l�t okozza, ut�bb nem lehet bizony�that�an visszavezetni ezt a k�zmos�s elhagy�s�ra. De nincs olyan k�zgazdas�gi m�r�s sem, amely egy�rtelm�en megmutatn�, mennyit takar�that meg a k�rh�z a k�zmos�si szab�lyok betart�s�val.

A legelesettebb betegeket kezel� oszt�lyokon (intenz�v, s�rg�ss�gi, korasz�l�tt r�szlegeken) v�geztek olyan m�r�seket, amelyek megmutatt�k, hogyan v�ltozik a k�rh�zi fert�z�sek ar�nya a k�zmos�sok gyakoris�g�val. Ott, ahol p�ld�ul 48 sz�zal�kr�l legal�bb 66 sz�zal�kra jav�tott�k a k�zmos�sok gyakoris�g�t, a k�rh�zi fert�z�sek addigi 17 sz�zal�kos ar�nya t�z sz�zal�k al� cs�kkent.

Arra a k�rd�sre, hogy mi a bajuk a doktoroknak a k�zmos�ssal, nincs egzakt v�lasz. L�m Judit szerint ezt nem tudni pontosan, �rz�kel�si probl�ma lehet. A k�zmos�si hajland�s�gban legrosszabbul teljes�t�k – a seg�d�pol�k, az orvosok �s a f�rfiak – 77 sz�zal�ka azt gondolja, betartja a k�zmos�si el��r�sokat. Eleve r�sze a szocializ�ci�juknak, hogy �k orvosok, bajt nem okozhatnak. Hamis tudatot kelt a k�r�kben a gumikeszty� haszn�lata is. Azt gondolj�k, ez megv�di a kez�ket a k�rokoz�kt�l. Pedig a keszty� lyukad, s�t anyaguk egy id� ut�n �tj�rhat�v� v�lik a k�rokoz�k sz�m�ra.

A keszty� nem arra val�, hogy biztos�tsa a sterilit�st – vallja Weltner J�nos seb�sz f�orvos is. Amikhez most hozz� lehet jutni, azok am�gy is gyakran szakadnak, s�r�lnek. A k�znek alatta is tiszt�nak, fert�tlen�tettnek kell lennie. A b�r tele van mirigyekkel, amelyekbe bek�lt�zhetnek a k�rokoz�k, s ezek v�lad�ka a m�t�t alatt is j�n el� a b�rfelsz�nr�l. A seb�sz p�ld�ul a m�t�t el�tti bemosakod�sn�l olyan fert�tlen�t�t haszn�l, ami megtapad a b�r�n, hat�sa k�t-h�rom �r�t tart. Ha ez eltelik, m�t�t k�zben is �jra kezet kell fert�tlen�teni �s keszty�t cser�lni. Az egykori szakfel�gyel� seb�sz szerint, ha rosszul haszn�lj�k a keszty�t, az nagyobb bajokat okozhat, mintha fel sem h�zz�k. Ha valaki felh�zza, k�nnyen gondolhatja, hogy mindent meg�rinthet, nem kell folyton kezet mosnia, �gyis tiszta marad. Pedig ha valamit megfog keszty�ben az orvos, az szennyez�dik, annak a fel�let�n nincs fert�tlen�t�szer, nem pusztulnak a bacilusok, csak azt akad�lyozza egy ideig, hogy k�zvetlen a b�rre jussanak. Ha valaki megfogja szennyezett keszty�vel a beteg inf�zi�s szerel�k�t, l�legeztet�ballonj�t, biztosan �tviszi a k�rokoz�t, s ha nem v�lt keszty�t, m�g tov�bb is juttatja azt.

Az orvosok k�zmos�si gyakorlat�ra az Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet �s egy�b nemzetk�zi j�rv�ny�gyi szervezetek is pr�b�lnak hatni, s a betegeket is arra �szt�nzik, vegyenek r�szt akt�van a folyamatban. P�ld�ul aki k�rh�zba ker�l, k�rdezzen r�: hol van a legk�zelebbi k�zmos� hely. Van-e az �gya k�zel�ben alkoholos k�zfert�tlen�t�, s abb�l melyik az orvos�. K�sz�nje meg, ha azt �szleli, hogy az �t ell�t�k haszn�lj�k ezeket az eszk�z�ket. Amikor az aj�nl�st egy neves hazai klinika n�peg�szs�g�gyi szakembere �t akarta �ltetni a gyakorlatba, professzora a lelkesed�s�t azonnal leh�t�tte, mondv�n, az � orvosait se a beteg, se annak a hozz�tartoz�ja ne vegz�lja. Az el�l is hat�rozottan elz�rk�zott, hogy a hozz�tartoz�kat oktat�programmal vonj�k be a k�rh�z k�zhigi�n�s programj�ba.

Van olyan hazai k�rh�z, ahol van oktat�s, van eszk�z: valamennyi �pol�, orvos zseb�be, a foly�sokra, a betegell�t�si pontokra odaker�lt az alkoholos k�zfert�tlen�t�. M�gsem term�szetes a k�zmos�s. Ha meg is t�rt�nik, akkor az illet� rosszul csin�lja: nem tudja, mit, mire, hogyan kell haszn�lni. R�f�jja a kez�re a fert�tlen�t�t, �s ahelyett, hogy hagyn� hatni, ugyanazzal a mozdulattal le is t�rli. Gyakran l�tni azt is, hogy valaki az alkoholos k�zfert�tlen�t� ut�n kezet is mos. Az int�zm�ny higi�nikusa heroikus k�zdelmet folytat a koll�g�ival, s gyakran mondogatja: Semmelweis Ign�cz haz�j�ban semmi sem v�ltozik.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s