A kanadai-ausztr�l k�z�s kutat�s keret�ben �sszesen 105, 26 �ves �tlag�letkor� heteroszexu�lis n�t k�rtek fel, hogy vonzer� alapj�n rangsoroljanak 53 meztelen f�rfir�l k�sz�lt, sz�m�t�g�p �ltal gener�lt k�pet. A g�pek �ltal l�trehozott k�peken elt�r� testmagass�g�, testalkat� �s k�l�nb�z� p�niszm�ret� f�rfiak szerepeltek. A k�peken l�that� leghosszabb p�nisz ernyedt �llapotban 13 centim�ter volt.

A kutat�k a n�k rangsorol�s�t ki�rt�kelve arra az eredm�nyre jutottak, hogy a r�sztvev� n�k szem�ben a hosszabb p�nisz megn�velte a f�rfiak vonzerej�t, r�ad�sul ez a jelens�g m�g a legalacsonyabb f�rfiak eset�ben is megfigyelhet� volt. „Ezt a k�pletet term�szetesen nem �gy kell elk�pzelni, hogy 1 centivel hosszabb p�nisz automatikusan 1 sz�zal�kkal nagyobb vonzer�t jelent, ez enn�l sokkal komplexebb jelens�g” – jegyezte meg az eredm�nyek kapcs�n Brian Mautz, az Ottawai Egyetem posztdoktori kutat�ja, a tanulm�ny vezet�je.

Nem felt�tlen�l meglep�, hogy a n�k el�nyben r�szes�tik a nagyobb p�nisszel rendelkez� f�rfiakat, mondta Mautz, de az m�r sokkal ink�bb felkeltette a kutat�k figyelm�t, hogy a p�niszm�ret ugyanolyan fontos szempontnak sz�m�tott a n�k szem�ben, mint a testmagass�g, �s a nagyobb p�niszm�ret m�g jobban megn�velte a f�rfiak vonzerej�t, ha magasabbak voltak. A kutat�k megl�t�sa szerint els�sorban evol�ci�s okai lehetnek ennek a jelens�gnek, hiszen a nagyobb p�niszr�l a n�k t�bb gyerekre asszoci�lnak.

A nemzetk�zi kutat�s r�szleteit a Proceedings of the National Academy of Sciences c�m� tudom�nyos szakfoly�iratban publik�lt�k.

S�g� 1 hozz�sz�l�s

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s

1

2013.04.14. 10:35 Andreas Hoppe Bizony,minden bel�nk van programoz�dva �s tudjuk,vagy nem,de a szaporod�st el�seg�t� szempontok ker�lnek els�dleges helyre (ez m�r az �semberekn�l is �gy m�k�dhetett). Furcsa dolog ez a tudatalattis�g. �s,hogy a m�ret nagyon is a l�nyeg? �n ezen egy�ltal�n nem csod�lkozom.