A numerol�gia (sz�mmisztika) az asztrol�gia �destestv�re, sok ezer �ves tapasztalati tudom�ny, amely a sz�let�s sz�maib�l, �s a n�v bet�inek sz�m�rt�k�b�l k�vetkeztet. A sz�mok szimb�lum rendszer�ben, benne van sorsunk, szem�lyis�g�nk, jellem�nk, valamint �let�nk hosszabb �s r�videbb ciklusai, �s sorsfordul�ink is.

A nagymester Pithagorasz 2500 �vvel ezel�tt Egyiptomban �s Babil�ni�ban ismerkedett meg a numerol�gia tudom�ny�val, majd G�r�gorsz�gba visszat�rve megalkotta, az un. pithagoraszi ABC-t, amelyet a modern a numerol�gia a latin ABC bet�ivel kieg�sz�tve haszn�l.

Legfontosabb sz�munk a Sorsmisszi� sz�m, amely azt mutatja, mi a feladatunk, k�ldet�s�nk, jelenlegi �let�nkben.

A Sorsmisszi� sz�m kisz�m�t�sa: 

Sz�let�si d�tumunk sz�mait egyenk�nt kell �sszeadni, a kapott k�tjegy� sz�mot egy sz�mjegyre egyszer�s�tj�k, oly m�don, hogy a sz�mokat �sszeadjuk.

P�lda:

Sz�let�si id�: 1953. 04. 25.

1+9+5+3+0+4+2+5 = 29 = 2+9 = 11 = 1+1 = 2 (Sorsmisszi� sz�m)

Sz�let�si sz�maink mutatj�k �letciklusainkat is.

A Sz�let�s h�napja a Gyerekkori sz�munk, azt mutatja, hogy milyen k�r�lm�nyek k�z� sz�let�nk, milyen lehet�s�geket kapunk, hogy felk�sz�lj�nk a feln�ttkorunkra, valamint a sz�l�kkel val� kapcsolatunkra is utal.

A Sz�let�s Napja a Feln�ttkori sz�munk, �let�nk leghosszabb alkot� szakasza. (Kb. 23. �let�v�nkt�l kezd�dik, amikor egy 9 �ves peri�dus 1-es �ve elkezd�dik. A sz�let�s napja a szem�lyes �v kezdete, sorsfordul�.) Azt mutatja, milyen t�rsul�sokra sz�m�tatunk az �zleti �letben, �s a p�rkapcsolatban, valamint azt is, hogy mi az a foglalkoz�s, amelyben a legjobban ki tudjuk teljes�teni k�pess�geinket.

A sz�let�si �v sz�ma, amelyet egy sz�mjegyre egyszer�s�t�nk, az �regkori sz�munk, azt jelzi, hogy milyen k�r�lm�nyekre sz�m�thatunk �let�nk utols� peri�dus�ban. (�regkorunk Kb. 63 �ves korunk k�r�l kezd�dik el, amikor szint�n egy 9 �ves peri�dus els� �v�be l�p�nk.)

A N�v

A m�sik fontos adat a n�v, amelynek sz�m�rt�keib�l megtudhatjuk, hogy az illet�, hogyan viszonyul �letfeladat�hoz. Nev�nk�n, azaz szem�lyis�g�nk�n, hozz��ll�sunkon v�ltoztathatunk �let�nk folyam�n. Sz�ks�g eset�n � fejl�d�s�nk �rdek�ben – �rdemes �lni ezzel a lehet�s�ggel. Legink�bb akkor �rdemes elgondolkozni a n�vv�ltoztat�son, ha valaki, ugyan j� k�pess�gekkel �s k�pzetts�ggel rendelkezik, m�gsem tal�lja hely�t az �letben, kapott szem�lyis�ge nem seg�ti, hanem akad�lyozza feladata beteljes�t�s�ben. A numeroszk�pban j�l l�tszik, hogy h�zass�gk�t�skor, a f�rj nev�nek felv�tele milyen v�ltoz�sokat hoz a szem�lyis�get illet�en.

A mag�nhangz�k �rt�ke, mutatja a Bels� �n�nket, hogy val�j�ban milyenek vagyunk – m�g mi sem tudjuk igaz�b�l, hiszen itt van a tudatalattink.

A m�ssalhangz�k �rt�ke a K�ls� �n�nk, amit a k�lvil�g fel� mutatunk.

A Bels� �n �s a K�ls� �n �sszege a Teljes N�vsz�m, a szem�lyis�g bens� tartalm�t mutatja, valamint, hogy milyennek l�t minket a k�lvil�g, �s hogyan oldjuk meg a sors �ltal hozott lehet�s�geket.
A n�v bet�inek is vannak egysz�mjegy�re egyszer�s�tett �rt�kei, melyet az al�bbi t�bl�zat alapj�n lehet kisz�molni 

(A hossz� �s a r�vid mag�nhangz�k sz�m�rt�ke megegyezik. Az Y, ha I bet�nek hangzik, ugyan�gy 7-es �rt�k�, de a mag�nhangz�khoz �rjuk, teh�t a fels� sorba!)

P�lda a n�v kisz�m�t�s�ra:

9          6      1       5  6   = 27 = 9   Bels� �n

KISS ZOLT�N Z�RO =  27+39 = 66 = 12 = 3  Teljes N�vsz�m

2   11  8   32   5   8  9      = 39 = 12 = 3 K�ls� �n

A numeroszk�p, ugyan�gy, mint a horoszk�p, egy energia k�plet.

Hozz�sz�l�sok megjelen�t�se

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s