Az eur�pai n�pek k�r�ben sok�ig �l� hiedelmet, mely szerint az �l�l�nyek valamihez val� hasonl�s�ga vagy sz�ne jel�li ki orvosi rendeltet�s�t, szignat�ratannak nevezz�k.

Cornelius Agrippa �rja 1510 k�r�l De occulta philosophia c�m� munk�j�ban: „az orvosok pedig j�l tudj�k, hogy mik�nt seg�t minden dolog azon, ami hozz� hasonl�”.

�gy a s�rga vir�g� vagy nedv� n�v�nyeket a s�rgas�g ellen tartott�k hat�sosnak (p�ld�ul v�rehull� fecskef�). A piros vir�g� n�v�nyek, �gy a pipacs is, a v�rz�st csillap�tj�k. A kosborok here alak� ikergum�j�b�l k�sz�lt kivonatr�l azt tartott�k, hogy a heregyullad�st gy�gy�tja, a gum�k enyhe spermaszag�b�l pedig arra k�vetkeztettek, hogy n�veli a f�rfiass�got. Erre utal az ag�rkosbor (Orchis morio) r�gi nevei k�z�l az emberer� vagy a n�sz�f�, de a vit�zkosbort (Orchismilitaris) mereszt�f�nek is nevezt�k. Az Epipactis nemzets�g mai hivatalos magyar neve a n�sz�f�.

A szignat�ratant Cornelius Agrippa, Paracelsus, Porta, Croll �s Schr�der foglalt�k rendszerbe. B�r tan�t�sai m�ra t�lhaladottak, prototudom�nynak tekinthet�, hiszen ezek a hiedelmek vezettek el a gy�gyn�v�nyek felfedez�s�hez, tanulm�nyoz�s�hoz.

Hozz�sz�l�sok megjelen�t�se

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s