Olyan var�zslat, amelyet a m�gus az �rd�g vagy m�s d�monok seg�ts�g�vel hajt v�gre. A d�monok a r�olvas�s (conjuratio) folyt�n arra k�nyszer�lnek, hogy a nigromanta szolg�lat�ba �lljanak. A Nigromantia �ltal�ban rosszh�r� helyeken (romok, veszt�helyek �s keresztutak) zajlik, ahol var�zsk�r�ket rajzolnak a f�ldre, mely k�r� m�gikus karaktereket rajzolnak, valamint a d�monok neveit. A var�zsl�nak vigy�znia kell a jelentkez� d�monok mindenf�le cseles cs�b�t�sait�l, amellyel r� akarj�k b�rni, hogy kil�pjen a k�rb�l, mert akkor kiszolg�ltatott� v�lik nekik. Gyakran f�st�l�ssel vonzz�k oda a d�mont, akit addig gy�t�rnek var�zsig�kkel, m�g meg nem teszi, amit a var�zsl� k�r. A Nigromanti�hoz tartozik az Exorcizmus (d�mon�z�s) is, amikor is a d�monokat a megsz�llottak elhagy�s�ra k�nyszer�tenek. A megsz�llotts�g (obsessio) kezel�se k�l�n 'tudom�ny�g'.
 

A d�monok nem szellemek, mivel sosem voltak emberek. Egyesek szerint angyalok voltak, akik Isten ellen l�zadtak, m�sok �gy tartj�k, hogy elemt�lok. Kiz�r�lag csak papok, s�m�nok, magasfok� feh�rm�gusok tudnak elb�nni a d�monokkal, vagy Pokolig�z� tudom�nyban j�rtas feketem�gusok. A munk�hoz rendk�v�li �nbizalom, �s akarater� kell, ( �s Isten ir�nt val� teljes elk�telezetts�g, ha a j� oldalon �llsz).
A d�monok alacsonyabb rend� l�nyek az emberekn�l, mivel korl�toltak �s kiegyens�lyozatlanok, �gy csak akkor van hatalmuk az ember felett, ha adnak nekik. T�rbe csalhat�k m�gikus pecs�tekkel, �s m�s egy�b csapd�kkal, okkult jelk�pekkel.
Hasznos ellen�k az ac�lpeng�j� athame, azaz ritu�lis szigony/ t�r. A vasnak �s az ac�lnak nagy hat�sa van az energi�kra, a fegyvert aj�nlott ritu�lisan felszentelni, markolat�t pedig szigetelni kell az �teri �ram�t�s ellen (egy pamut, vagy b�rkeszty� is megfelel.)
 

Hozz�sz�l�sok megjelen�t�se

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s