Az okkultizmus (a ’titkos, rejtett’ jelent�s� latin occultus sz�b�l) a term�szetfeletti er�kkel �s a szellemvil�ggal kapcsolatos ismeretek �sszefoglal� elnevez�se, amely mag�ban foglalja az ezoterikus n�zetek, kultuszok �s var�zsl�-j�sl� praktik�k teljess�g�t. Az okkultista ismeretek azon az elgondol�son alapulnak, hogy a vil�g osztatlan �s oszthatatlan egys�g, amelyben minden dolog kapcsolatban �ll egym�ssal, de eme c�lszer� �s sz�ks�gszer� kapcsolatok term�szete nem �rhat� le az �rz�kszervekkel tapasztalt fizikai vil�g t�r- �s id�beli kateg�ri�ival. Ezek szerint a k�zzelfoghat� vil�gon t�li dimenzi�k megismer�se egy magasabb rend� tud�shoz vezet el, s a beavatottak sz�m�ra egy t�k�letesebb, teljesebb l�t�llapotot nyit meg, akik ez�ltal k�pesek a titkos term�szetfeletti er�ket mozg�sba hozni �s c�ljaiknak megfelel�en ir�ny�tani. T�bb, a m�gi�val rokon praktika sorolhat� ide, egyebek mellett a rosszt�l val� v�delem, a szerencs�t hoz� seg�ts�g vagy a term�szetfeletti hatalmakkal val� kommunik�ci�, illetve ezek ir�ny�t�sa.

A nyugati gondolkod�s hagyom�nyosan pejorat�v �rtelemben kezeli az okkultizmus fogalm�t, noha gy�kerei az �kori g�r�g m�velts�gbe ny�lnak vissza. Els� megnyilatkoz�si form�it az els�sorban P�thagoraszhoz k�t�d� preszokratikus iskol�hoz �s a plat�ni hagyom�nyokhoz k�thetj�k, de rokon�that�ak az okkultizmussal a k�l�nf�le miszt�riumvall�sok, a hellenisztikus m�gia �s alk�mia, valamint a zsid� kabbala is. A k�z�pkorban a katolikus egyh�z a boszork�nys�got �s a m�gi�t a pog�nys�g tov�bb�l�s�nek, illetve az �rd�g befoly�s�nak tartotta �s �ld�zte, de a humanizmus �s a renesz�nsz idej�n �jabb vir�gkor�t �lte a miszticizmus �s az okkultizmus. A k�z�p- �s �jkori neoplatonist�k az �kori g�r�g filoz�fi�t a zsid� misztik�val �s a kereszt�ny tanokkal �tv�zve alkott�k meg okkultista tanaikat (Agrippa, Paracelsus, Eliphas L�vi, John Dee). Az �jkorban – r�szben Roger Bacon, Giordano Bruno �s Emmanuel Swedenborg filoz�fiai alapvet�seib�l kiindulva – olyan okkultista ir�nyzatok jelentek meg, mint a r�zsakeresztes mozgalom, a szabadk�m�vess�g, Saint Germain gr�f teoz�fiai rendszere vagy Alessandro Cagliostro miszticizmusa. A 19. sz�zadban keletkezett egyes kisegyh�zak �s �j vall�si mozgalmak eszmerendszer�re szint�n hatott az okkultizmus, �sszef�gg�sben a keleti tanok nyugati t�rh�d�t�s�val �s a New Age mozgalommal; ezek k�z� tartozik a spiritizmus, az antropoz�fia, a szcientol�gia, illetve a k�l�nf�le modern ezoterikus ir�nyzatok (pl. parapszichol�gia, bioenergetika).

Hozz�sz�l�sok megjelen�t�se

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s