A tud�sok kisz�molt�k, hogy ha a r�szecskefizikai standard modell j�, akkor lehet egyn�l t�bb ilyen minimum. Eg�szen nagy energi�n elk�pzelhet�, hogy ha van egy m�sik minimum, akkor abba �tcs�szhat a vil�g. Ezt �gy kell elk�pzelni – magyar�zta Horv�th Dezs� –, mint egy v�lgyet. Egy hegyi t�ban �ll a v�z, mellette pedig van egy v�lgy, s addig, am�g nem f�rnak lyukat a hegybe, a t�ban megmarad a v�z. Ha azonban a v�z �tt�ri a hegyet, a m�lyebb minimumba folyik le. A Higgs-t�rnek is van egy minimuma, amely „megmondja”, hogy az elektronnak �s a t�bbi elemi r�szecsk�knek mekkora legyen a t�mege. Ha az elektronnak m�s lenne a t�mege, akkor megv�ltozna az eg�sz vil�g.

Az Univerzum benne van egy v�lgyben, s k�rd�s, hogy van-e egy m�sik, m�g m�lyebb v�lgy, de ennek nagyon kicsi a val�sz�n�s�ge. Minden, amit a vil�gr�l tudunk, az ellene mond ennek, tette hozz� Horv�th Dezs�. Az, hogy a CERN-ben �jraind�tj�k a nagy hadron�tk�ztet�t, �s elkezdik m�g nagyobb energi�kon egym�snak l�kni a r�szecsk�ket, semmivel nem fenyeget, nagyon t�vol �ll azokt�l az energi�kt�l, amelyekr�l sz� van. A kozmikus sugarakban vannak ilyen �ri�si energi�k, de a jelenlegi technik�val ahhoz, hogy olyan energi�j� r�szecsk�ket �ll�tsunk el�, mint a legnagyobb energi�j� kozmikus sugarak, akkora gyors�t�t kellene �p�teni, mint a naprendszer. Hawking elm�let�t a r�szecskefizikusok nem tekintik komolynak, f�zte hozz� Horv�th Dezs�.