Nagyvilg : Ez mg a NASA-t is meglepi: valami mg szennyezi a lgkrt |
Ez mg a NASA-t is meglepi: valami mg szennyezi a lgkrt
VS 2014.09.14. 18:58
Nem sikerlt teljesen megszntetni az egyik zongyilkos anyag kibocstst, radsul lassabban tnik el a legkrbl, mint gondoltuk.
Hiba tiltottk be a nyolcvanas vek vgn az zongyilkos szn-tetrakloridot (CCl4), mg mindig rletes mennyisg van belle a lgkrben – rja kzlemnyben a NASA. A tzoltstl a ruhatiszttsig szmos terleten hasznlt anyag kivonsa nem ment gyorsan. A Montreali Protokollt alr orszgok azonban 2012-re teljesen visszaszortottk a szn-tetraklorid-kibocstsukat. Most vente 39 kilotonna kerl a lgkrbe az anyagbl, ami egyharmada a nemzetkzi szerzds megktse eltti mennyisgnek.
A 39 kilotonna azonban mg mindig nagyon sok. A NASA kutati szerint egyltaln nem kellene ilyen mennyisgeket mrnik. „Mr vilgos, hogy lteznek feltratlan ipari szivrgsok, risi, szennyezett terletekrl szrmaz kibocstsok vagy ismeretlen CCl4-forrsok” – mondja Qinq Liang, a NASA atmoszfrakutatja.
d
A szmokkal van egy msik baj is: a szn-tetraklorid lassabban tnik el a lgkrbl, mint a modellek jsoltk.
Az elmlt t vben vi ngy szzalkkal kellene cskkennie
az anyag lgkri koncentrcijnak, ehelyett azonban egy szzalkkal cskken csak. Az adatok jraszmolsa az mutatja, hogy egy nagy,
ismeretlen szn-tetraklorid-forrst nem talltak meg, az anyag pedig negyven szzalkkal tovbb marad a lgkrben, mint korbban gondoltk.
2006 szeptemberben volt a legnagyobb az zonlyuk Forrs: NASA
zonlyuk mg van
Br kevesebb sz esik az zonlyukrl, mint a kilencvenes vekben – s a katasztrfafilmek sem foglalkoznak a tmval –, a lyuk kszni, megvan. A NASA ltal zemeltetett OzoneWatch oldalon napi szint jelentseket lehet nzni az elvkonyodott rtegrl.
A lyuk 2006. szeptember 24-n rte el eddigi legnagyobb mrett. A terlete 29,5 milli ngyzetkilomter volt, ez 317 magyarorszgnyi mretet jelent. Akkor a modellek azt mutattk, hogy a szn-tetraklorid-kibocsts megszntvel 2065-re regenerldhat az zonpajzs.
Sznetel a globlis felmelegeds
Mint arrl korbban beszmoltunk, a legjabb kutatsok szerint mg tz vig megszhatjuk a globlis felmelegedst. A Science-ben publiklt kutats szerint ugyanis egy harmincves ciklusnak most pp abban a fzisban vagyunk, amikor az ramlatok htik az Atlanti-cent s a dli vizeket.
De 2025 utn knyrtelenl visszatrhet a globlis felmelegeds.
|