|
Kosz Mgia
2013.01.03. 17:17
Olyan mgikus mvelet, ahol az adott clt brmilyen mdszerrel rjk el. ltalban tletszer, spontn, performance jelleg rtusokat jelent, ahol mindegy mit tesz az ember, f hogy elrje vele a kvnt hatst. Jellemzek az nkvleti llapotok s a transz.
A koszt a nemlineris dinamika, azaz az ingerekre nem azok irnyban reagl rendszerek tudomnya vizsglja. A nemlineris dinamika elkpzelse szerint a kosz nem tkletes szervezetlensg, vagy vletlenszerû sszevisszasg, inkbb mederbe terelt vletlenszerûsget felttelez. sszefggsbe hozhat a fraktlok geometrijval.
Ha a termszetet vesszk szemgyre, fraktlok kztt talljuk magunkat. Figyeljnk meg egy egyszerû tlgyest, szrevesszk, hogy br nem tallunk kt egyforma pldnyt, mgis felismerjk azokat sznkrõl, leveleikrõl, formjukrl. Egy fa magjban genetikai s energetikai mintkat is tallunk a kifejlett pldny formjra. A fraktlok, olyan ler algoritmusok, melyek fizikailag rgztik pldul egy fa sejtjeinek, sajtossgainak hromdimenzis koordintit.
A termszetben mindenhol megtallhatk a fraktlok. A galaxisok spirlkarjaiban, a hegyekben, felhõkben, a fkban, a patakok vagy folyk kanyarulataiban, a tavak, tengerek partszakaszaiban s az lõlnyekben is felfedezhetjk. Az ember ltal alkotott trgyak azonban nem felttlenl tartalmazzk. Az emberi test is rengeteg fraktlt tartalmaz, ilyenek tbbek kztt a vrerek, az idegek, s a lgutak csõhlzata.
Alapvetõ fraktljellegzetessg, a fraktlokat felptõ elemek nhasonlsga. Az egyes rszletekre rnagytva vagy azokat kicsinytve ugyanazokat a jellegzetessgeket talljuk.
A fraktlszerkezetek gyakran a nemlineris dinamika koszbl szletnek. Amikor egy kaotikusnak nevezett folyamat formlja a krnyezetet, nyomban fraktlok jnnek ltre. A fraktlok Benoit B. Mandelbrot megfogalmazsban vltozatos mretû s irnyultsg, de hasonl formj elemekbõl plnek fel. Az elnevezs a latin fractus, azaz trni szbl szrmazik, mely arra utal, hogy trtdimenzij alakzatokrl van sz.
Egyes idegsejtek szerkezetben asszimetrikusan kiindul elgazsok vannak, melyek elnevezse dendrit. Erõsebb nagyts esetn a dendritek vgeinl jabb elgazsok figyelhetõk meg, majd mg jabbak. A dendritek egy idõ utn nem gaznak el tbb, az "igazi" fraktlokkal ellenttben, melyek elvileg vgtelen sok elgazst tartalmaznak.
Brmilyen kis lptkben vizsgljuk a fraktlokat, mindig ugyanolyan elemekbõl plnek fel. Ebbõl kifolylag mretket nem lehet pontosan meghatrozni, gy a matematikusok a fraktlok kiterjedst dimenzinak nevezik. Mg a vonal egydimenzis, a kr ktdimenzis, a gmb hromdimenzis, addig a fraktlok dimenzija nem egsz hanem trt szm. Az egydimenzij egyenesekbõl olyan sûrûn elgaz, tekervnyes rajzolat alakzatok kszthetõk, melyek majdnem kitltik a skot. Minl teljesebb a kitltttsg, annl kzelebb ll a msodik dimenzihoz.
Az euklideszi rtelemben vett vonal a tr egy dimenzijt foglalja el, mg pldul egy partvonal tnylik a msodik dimenziba, mg egy hegy dimenziszma kettõ s hrom kztt van. A mai tudomny mg nem ismeri a dimenzik szmt, a mgikus szemllet azonban tisztban van azok vgtelensgvel.
Az lettanba a nyolcvanas vek elejn vonult be a koszelmlet. Abbl a felttelezsbõl indult ki, hogy a kosz az regedõ szervezetben a legjobban megfigyelhetõ. A fiatal szv elvileg normlis szinuszritmusban mûkdik, m a pontosabb vizsglatokbl kiderlt, hogy az egszsges ember szvnek ritmusa ingadozst mutat. A tudsok ezt a jelensget azzal magyarztk, hogy a szervezet stabilizldsra trekszik, s gy prbja meg kivdeni a belsõ krnyezet ingadozst. A homeosztzis elve szerint a szvritmus ingadozsa pusztn a krnyezet vltozsai nyomn fellpõ tmeneti jelensg, ami azt jelenti, hogy az elregedett szervezetben a szvnek mr nehezebb fenntartani a nyugalmi mûkds temt. Azonban ha figyelemmel ksrjk egy grafikonon a szvmûkds ritmust, azt figyelhetjk meg, a kapott grbe ltszlag teljesen vletlenszerû mintzatot mutat. szrevehetjk, hogy a nap bizonyos idõszakaiban a grbe gyakran ingadozik, s az ennek megfelelõ szakasz kicsiben nagyon hasonlt az egsz napos grbhez. Ez a belsõ hasonlsg emlkeztet a fraktlok elgazsainak geometrijra. Ebbõl kvetkezik, hogy a szv soha nem jut egy homeosztatikus nyugvpontra, mg akkor is ingadozik, amikor a klsõ ingerhatsok vltozatlanok. Sõt, az is megllaptst nyert, hogy az idõsebb szervezet sokkal tbb periodikus elemet kpes produklni. Annak megllaptsa hogy ez a grbe kaotikus vagy periodikus-e, meg kell vizsglnunk a grbe Fourier-spektrumt, ami brmely grbe esetn feltrja az esetlegesen elõfordul peridusokat. Ezt figyelembe vve arra a megllaptsra jutottak, a szvritmus ltalban kaotikusan ingadozik.
Tbb kutatcsoport megllaptsa szerint a kosz az idegrendszer termszetes jelensge. Az idegsejtek kztti klcsnhatsok utnzsval bemutattk, hogyan jn ltre a kosz az idegrendszerben. Azt is kimutattk, hogy az idõeltolds fontos tnyezõ a kosz ltrejttben.
A kaotikus dinamikj folyamatok elõnye elsõsorban abban rejlik, hogy szlsõsges krlmnyek esetn is mûkdnek. Bizonyos fajta kros elvltozs ksrõjelensge, hogy a vltozkonysg eltûnik s elõtrbe kerl a periodikussg.
A tudsok mr rgta figyelembe veszik, hogy egyes kaotikusnak nevezett jelensgek, amik adott pillanatra -a tudomny szemszgbõl vizsglva- megjsolhatatlanok, bizonyos hatrrtkek kztt jellegzetessgeket mutatnak. Ezeket a kaotikus jelensgeket az attraktorok rjk le. Ezek vizsglata vezetett ahhoz a felttelezshez, hogy a koszban is rend van, ami a fraktlok segtsgvel meg is jelenthetõ. A fraktlgeometria teht a kosz geometrija.
Az euklideszi geometria s a fraktlgeometria kztt lnyeges a klnbsg. Egy pfrnylevl lekpezse hagyomnyos mdszerrel, egyenesekkel, 20 ezer rajzelem segtsgvel megjelenthetõ. A fraktlgeometria ennek kdolst kt levl s egy szrdarab rgztsvel vgzi. A mûveletsort tbbszr ismtelve, kicsinytsekkel, forgatssal talaktja, mg kialakul a pfrnylevl.
Mikor az nhasonlsg szigor ismtlõdst mutat lineris fraktlokrl, m ha az nhasonlsg csak rszben igaz, nemlineris fraktlokrl beszlnk. Erre a formagazdagsgra j plda a Mandelbrot-halmaz. A vletlenfraktlokat az jellemzi, hogy a statisztikailag igaz nhasonlsgot vletlenalgoritmusok szablyozzk. Erre j pldt szolgltatnak a felhõk s a hegyek felszne.
A fraktlgeometria nem a termszeti kpzõdmnyek utnzata, hanem annl jval tbb, ugyanis mindkettõ ugyanazt az algoritmust hasznlja. Ezltal betekintst nyjt nemcsak a fizikai, hanem a magasabb szintû vilgok termszetbe is.
A fraktlokkal, a kosszal vagy a nemlineris dinamikval foglalkoz kutats nem csak az lettanban, hanem a mgiban is hamarosan fontos terletnek szmt majd.
A Hermsz Triszmegisztosz nevhez fûzõdõ Tabula Smaragdina, azaz az Analgik tana, a ma ismert mgia alapja. Lnyege, hogy a Makrokozmosz s a Mikrokozmosz hat egymsra, az egyikben elõidzett vltozs a msikban is vltozst hoz ltre.
A Smaragdtbla legfontosabb mondata: "Val igaz, hazugsg nlkli s teljessggel bizonyos, hogy ami lent van, az megegyezik azzal ami fent van, s ami fent van, az megegyezik azzal, ami lent van, gy jn ltre az egysg csodja."
Ez a mondat ltszlagos egyszerûsge ellenre, amint tanulmnyozni kezdjk, egyre bonyolultabb vlik. A fraktlok segtsgl szolglnak Hermsz trvnynek megrtshez, sõt annak tllpshez is, miltal vizulisan, fizikailag lekpezhetõ bizonytkkal szolglnak arra, hogy a rszletek megegyeznek a teljes egsszel. Ha meg akarunk vltoztatni egy fraktl rszletet, meg kell vltoztatnunk magt az algoritmust. Ennek egyik eredmnye, hogy a nagy kp, azaz a teljes egsz is a vltoztats mrtknek megfelelõen alakul t.
Minden fizikailag ltezõ dolognak van felsõbb sk megnyilvnulsa. Az Analgik tana szerint pldul a Yesod szefira megnyilvnulsai a flelmek, a tudatalatti, az lmok, az anyasg, a romantika, a nõisg, a depresszi, az intuci, a vz, a Hold bolygszfra s gy tovbb. Ha meditciban megrtjk s befogadjuk a Yesod szfra ltal szimbolizlt tulajdonsgokat, felsznre hozhatjuk a tudatalattiban elfojtott vagy mg fel nem ismert tulajdonsgokat, a feminin oldalt s erõsthetjk intucinkat.
Amint felfedezzk a termszetben tallhat fraktlokat, kzelebb kerlnk az analgik megrtshez. Tetszõleges mrtkben nagythatunk vagy kicsinythetnk, az eredmnynek minden esetben csak a rendelkezsnkre ll eszkzk szabnak hatrt.
A mgikus tradci szerint minden ltezõ a vgtelenbõl vagy a semmibõl szrmazik s oda is tart. A Megnyilvnulatlan Isten megnyilvnulsai (Ain Soph Aur) egyre lejjebbi szinteket rnek el, a visszajuts csak a vgtelen megrtsvel (Ain Soph) s a felolddssal (Ain) lehetsges.
Ha segtsgl hvjuk a hber Kabbalah szefirit, megrthetjk a test, llek, szellem hrmassgt s az egyes szintek elvgzendõ feladatait. Az als, azaz a test rgiiban ltezõ ember elsõdleges dolga megrteni krnyezett, s minl tbb fizikai tapasztalatot szerezni, a lelki skon lõ ember feladata megismerni nmagt, s kiteljesteni egjt. A magasabb, szellemi skok ezzel szemben az elengedst tantjk, a mr tkletes ego feloldst, az angyali rgik s a nem fizikai lt fel val trekvst.
A test s a llek haland, azonban a(z ltalunk felfoghat) szellem halhatatlan. A Kabbalah Malkuth-ja, Yesod-ja, Hod-ja, Netzah-ja a test, s a fizikai tapasztals. A Tipheret, a Geburah s a Chesed a llek, az ego tkletestse, az emberre hat lehetõsgek, problmk, tulajdonsgok feloldsa. A Daath kapujn tjutva, az ego-t elengedve, eljuthatunk a Binah, a Chokmah s a Keter szefirkig.
A fizikai vilg, kiegsztve az asztrl- s mentlskkal egyarnt az analgikat tantja. Ha a mgus kialaktja magban az analg gondolkodst, akrmerre nz, mindenhol megltja az sszefggseket. Miutn tljutott a Daath-on, s megrkezett a Binah-ba, r kell dbbennie, az Analgik Tana egszen ms rtelmet nyert.
Ebben a szfrban csak fekete s fehr ltezik, csak a szigoran vett dualits, a Rend s a Kosz uralkodik. Az analgik helyett meg kell ismerkednnk az ellenttekkel, amik termszetesen az alsbb vilgokban hatnak a legerõsebben, de a szellemi rgikban vlnak kett. Ha elkezdõdik a fizikai skon is ltezõ ember ego-jnak felolddsa, meg kell tapasztalnia a kosz llapott ahhoz, hogy az alsbb skokon rendet tudjon teremteni. Sajt ltezsvel kell fenntartania a dualitst, ahhoz hogy ezt meg is tudja semmisteni nmagban s tovbb tudjon lpni.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Sg
Friss bejegyzsek
Friss hozzszlsok
Archvum